2022-BEN ÚJBÓL DÖNTHETÜNK, HOGY KIÉ LEGYEN AZ ORSZÁG?    
MARADJON NERES KÉZBEN VAGY KAPJA VISSZA A JOGOS TULAJDONOS A MAGYAR NÉP!


MI MÁR DÖNTÖTTÜNK! KÉRJÜK VISSZA MAGYARORSZÁGOT


VÁLASZTÁSI PROGRAM

2022      ELLENZÉK 2  

ELLENZÉKI SZÖVETSÉG - AZ EGYENLŐBBEK KÖRÉN KÍVÜLI ELLENZÉKIEK SZÖVETSÉGE       

Baranyai József 

miniszterelnök-jelölt

   
JELÖ
LŐ  SZERVEZETEK

       


DEMOKRÁCIA ÉS JÓLÉTI FORDULAT 



Az ELLENZÉK 2 MINISZTERELNÖK-JELÖLTJE

Baranyai József 72 éves nyugdíjas mérnök, stratégiai tervező,  egykönyves író,  A rendszerváltás titkos forgatókönyve és az Egy modell Magyarországnak című művek szerzője. A nagyléptékű gazdasági fejlődés modelljének a B-modellnek a megalkotója.


A CIVIL MÉDIA tulajdonosa és főszerkesztője.
Művei interneten is elérhetők a https://rvaltas.hu/ és 
https://bmodell.hu/  webhelyen.

A  Magyar Civil Mozgalom és a  NÉMO Nyugdíjas Érdekvédelmi  Mozgalom vezetője, a  CENTRISTA PÁRT elnökjelöltje.

JELÖLŐ SZERVEZETEK

MAGYAR CIVIL MOZGALOM   https://magyarcivil.hu/

NÉMO  - Nyugdíjasok Érdekvédelmi Mozgalma  
https://zujsag.hu/

NAGY GENERÁCIÓ KÖZÖSSÉG:
Facebook

CENTRISTA PÁRT A POLGÁRI KÖZÉP PÁRTJA / ALAKULÁS ALATT /



Baranyai József  programja


ELVEK


MAGYARORSZÁGON A MAGYAR NÉP A FŐHATALOM BIRTOKOSA. HATALMÁT VÁLASZTOTT KÉPVISELŐIN KERESZTÜL GYAKOROLJA. A MAGYAR  ORSZÁGGYŰLÉSI  KÉPVISELŐK NEM FOGADHATJÁK EL A NÉPET ILLETŐ HATALOM ILLIBERÁLIS, VEZÉRELVŰ KISAJÁTÍTÁSÁT.

MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓ TAGJA.  A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK AZ EURÓPAI UNIÓ POLGÁRAI.  AZ EURÓPAI UNIÓ MINDEN POLGÁRÁNAK UGYANAZOK A JOGOK JÁRNAK. A MAGYAROKNAK IS.

A B-MODELL SZERINTI ÖT FŐ SZABADSÁG KÖRE, TARTALMA TÁMADHATATLAN.

SZABADNAK SZÜLETNI.
SZABADON ÉLNI.
SZABADON CSELEKEDNI.
SZABADON SZÓLNI.
SZABADON VÁLASZTANI.

2012-IG JOBBOLDALI VOLTAM. UTÁNA CENTRISTA LETTEM. 
SZÁMOMRA AZ IGAZODÁSI PONTOT PETŐFI SAROKKÖVE JELENTI.
 " HAZA CSAK OTT VAN AHOL JOG VAN! "
HA ELVESZIK JOGAID FELÉT AZZAL ELVESZIK A HAZÁD FELÉT.
HA ELVESZIK A JOGAID, AZZAL ELVESZIK A HAZÁDAT.

CÉLOK

CÉL: A JOGÁLLAM, A FÉKEK ÉS ELLENSÚLYOK VALAMINT A JOG URALMÁNAK HELYREÁLLÍTÁSA. A HIBRID JOGRENDET, HIBRID JOGÁLLAPOTOT EREDMÉNYEZŐ HATÁLYBAN LÉVŐ FIKTÍV JOGSZABÁLYOK AZONNALI MEGSEMMISÍTÉSE.

CÉL: DEMOKRÁCIA  EGYENLŐBBEK NÉLKÜL. MINDENKI ARÁNYOSAN RÉSZESEDJEN A KÖZÖSBŐL. AMI NEKED JÁR AZT NE MÁS TEGYE ZSEBRE.

CÉL: OLYAN DEMOKRATIKUS JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSA, AMELYBEN  TERMÉSZETES ÁLLAPOT A DEMOKRÁCIA, A FÜGGETLEN POLGÁRI LÉTHEZ TARTOZÓ SZABADSÁG ÉS A TISZTESSÉGES MEGÉLHETÉS.



ELLENZÉK 2  SZÜLETÉSE

AZ EGYENLŐBBEK KÖRÉN KÍVÜLI ELLENZÉKIEK SZÖVETSÉGÉNEK LÉTREJÖTTE


Szép történetnek indult. Szabadságot, demokráciát akaró magyarok összefogásának eposza lehett volna.

Csakhogy létezik a turáni átok, a széthúzás ősi öröksége. Nem lett meglepetés, hogy a politikai önérdekűség vezérelte háttéralkuk során kialakult az egyenlőbbek köre. A körön kívülieket a körön belüliek veszteseknek nyilvánították, önmagukat pedig nyerteseknek, akik érdemesek arra, hogy az előválasztás adjon legitimitást számukra és a választáson ők képviseljék az ellenzéket.

BARANYAI JÓZSEF:

" Az a megtiszteltetés ért, hogy a NYUGDÍJASOK ÉRDEKVÉDELMI MOZGALMA, a MAGYAR CIVIL MOZGALOM, a CENTRISTA  PÁRT, a NAGY GENERÁCIÓ  KÖZÖSSÉG  közös miniszterelnök-jelöltjeként indulhattam volna az ellenzéki előválasztáson. Én lehettem volna az előválasztáson induló hetedik miniszterelnök-jelölt.

A bejelentkezés és regisztráció folyamata során bekövetkezett fejlemények azonban azt jelezték, hogy kétségessé válhat az előválasztás tisztasága, tisztessége, diszkriminációmentes lebonyolítása.

Az  Országos Előválasztási Iroda a bejelentkezésem vagyis a hetedik miniszterelnök-jelölt bejelentkezése után is csak hat jelöltről beszélt. Elhallgatta a hetedik jelölt bejelentkezését. A sajtó érdeklődésére tagadták, hogy létezik hetedik miniszterelnök-jelölt, aki a NYUGDÍJASOK ÉRDEKVÉDELMI MOZGALMA, a MAGYAR CIVIL MOZGALOM, a CENTRISTA  PÁRT, a NAGY GENERÁCIÓ  KÖZÖSSÉG  közös miniszterelnök-jelöltje lenne. Nem érvényesült az alapvető jog, hogy egyenlő elbánás jár az előválasztáson indulni szándékozó mindegyik miniszterelnök-jelöltnek, ezért panasszal fordultam az  
Országos Előválasztási Bizottsághoz.

Az előválasztás adminisztrációját bonyolító Országos Előválasztási Iroda az ügyintézés szabályait megsértve nem továbbította a panaszomat az annak elbírálására illetékes  OEVB felé. Az előválasztás tisztasága, tisztessége megköveteli, hogy bármilyen diszkriminatív eljárásra vonatkozó, hátrányos megkülönböztetés miatti panasz minden tételében alaposan kivizsgálásra kerüljön az erre illetékes OEVB által és a bizottság állásfoglalása, döntése kerüljön megküldésre a panaszt benyújtó számára. 

Analógiaként felhozható, hogy mekkora országos botrány lett volna, lenne abból, ha az önkormányzati vagy országgyűlési választáson egy az indulását bejelentő jelölt hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó panaszát a választási iroda nem továbbítaná a döntésre hivatott bizottsághoz, hanem azt az iroda valamely alkalmazottja anonim módon, aláírás nélkül megválaszolná.

Ezt követően egyértelművé vált az ellenzék megosztottsága annak tekintetében is, hogy léteznek körön belüliek - akik egyenlőbbek - és léteznek a körön kívüliek, akiknek a körön belüliek diktálnak. A körön kívüliek csak akkor indulhattak az előválasztáson, ha jelezték, hogy a körön belüliek közül melyik párt frakciójába szeretnének tartozni. De ez még kevés volt, mert kellett a megcélzott párt kevés esetben és nehezen elnyerhető befogadó nyilatkozata is. Nem a legjobb jelöltek nyertek az előválasztáson, mivel a körön kívüliek néhány kivétellel el sem indulhattak.

A bekövetkezett fejlemények kétségessé tették az előválasztás diszkriminációmentes lebonyolítását, ezért úgy döntöttem, hogy visszalépek, nem regisztráltatom magamat, nem indulok el az előválasztáson.

Mindezek ismeretében, az egyenlő elbánás sértő, diszkriminatív értelmezésének és gyakorlatának megtapasztalása után az " egyenlőbbek körén " kívül rekedt ellenzékiek hosszú tanácskozás után arra az elhatározásra jutottak, hogy nem csak az egyenlőbbeknek, de az egyenlőknek is joguk van a választáson részt venni, jelöltet állítani, önálló, saját programmal indulni és megszólítani a választókat.

Ebből kiindulva megalakították, pontosabban megalakítottuk  az EGYENLŐBBEK KÖRÉN KÍVÜLI ELLENZÉKIEK SZÖVETSÉGE  elnevezésű ellenzéki tömörülést, amely röviden ELLENZÉKI SZÖVETSÉG néven szerepel, a választáson pedig ELLENZÉK 2 elnevezéssel kíván részt venni.

Ugyanakkor az ELLENZÉK 2 nem veti el annak lehetőségét, hogy az ELLENZÉKI ÖSSZEFOGÁS néven ismert ELLENZÉK 1-el 2022 márciusig egyesüljön és EGYESÜLT ELLENZÉK néven induljon az országgyűlési választáson az egyeztetések során legalkalmasabbnak ítélt egyéni és listás jelölteket támogatva, akik nyilatkozatukban kiállnak ELLENZÉK 2  DEMOKRÁCIA ÉS JÓLÉTI FORDULAT elnevezésű programja mellett. "



ELLENZÉK 2  -  ELLENZÉKI SZÖVETSÉG

EURÓPAI MAGYAROK VAGYUNK!

" 2022-ben győzni kell az európai magyaroknak, hogy újra a nyugathoz tartozzunk és az illiberális munkaalapú rendszer helyett az európai értékrend alapján álló demokratikus jóléti rendszer építése legyen a cél, ahogyan azt államalapító István király akarta. "


EURÓPAI ÉS ÁZSIAI MAGYAROK      

Több mint ezer éves ellentét feszül az európai magyarok és az ázsiai magyarok között. Több mint ezer éve létezik a megosztottság és sokszor viszályba torkolló ellentét. Ma is létezik a magyarok európai ága és az ázsiai ág.

Az ázsiai magyarok, a bizánciak utálják Európát. Mindent utálnak ami európai. Utálják az európai szabadságot, az európai demokráciát, az európai életformát,

Több mint ezer évvel ezelőtt a magyarok első királyának választani kellett: BIZÁNC VAGY RÓMA?

István király Rómát választotta. Követői lettek az európai magyarok.


Akik ellenezték István király választását, mert inkább Bizáncot választották volna, azokat nevezik ázsiai vagy bizánci magyaroknak.

2010 óta ázsiai magyarok kezében van az ország irányítása. Ők nem ázsiainak hanem illiberálisnak mondják magukat, így jelezve, hogy nem azonosak az általuk libsiknek nevezett európaiakkal és európai magyarokkal. Ami egyértelművé teszi hovatartozásukat, hogy Kínának, Oroszországnak és Törökországnak van illiberális rendszere, illiberális politikai berendezkedése.

Az ázsiai magyarok szerint az a demokrácia ami Oroszországban, Kínában és Törökországban van és úgy gondolják Magyarországnak is ebbe az irányba kell tartani, ami a 2010 óta tartó illiberális politikai berendezkedéssel el is indult.

Az ázsiai magyarok számára nem fogadható el az Európai Unió  mint szélesebb körben közös szabályokat alkalmazó közösség, ők a nemzetállamok laza szövetségében gondolkodnak.

Az ázsiai magyarok nem fogadják el az Európai Unió emberi jogokra, demokráciára, jogállamra, sajtószabadságra vonatkozó közös szabályainak uniós értelmezés szerinti alkalmazását, legfeljebb sajátos nemzetállami értelmezéssel.

Az ázsiai magyarok szerint az Európai Unióban le kell cserélni a liberális elitet ázsiai felfogású illiberális elitre. Ők átvennék Európa irányítását, orosz típusú rendszert vezetnének be és  Brüsszelből Moszkvát csinálnának.

A 12 éve tartó illiberális kormányzás eredményeként ázsiai irányba megy Magyarország, így a keleti nyitás nem csupán szimbolikus, hanem a valóságban is ázsiai orientációt jelent.

A 2022-es választás dönti el, hogy az ázsiai magyarok kezében marad a hatalom és folytatódik az ázsiai orientáció vagy a magyarok európai ága győz és Magyarország visszatérhet oda ahova a magyarok első királya kijelölte az utat vagyis Európába.  




SIKER VAGY KUDARC A 12 ÉVE TARTÓ ILLIBERÁLIS KORMÁNYZÁS?

KEDVEZŐ VILÁGGAZDASÁGI  HELYZET, 500 MILLIÓ FŐS UNIÓS PIAC ÉS SOK EZER MILLIÁRD FORINT UNIÓS INGYENPÉNZ FELZÁRKÓZÁSRA, JÓLÉTI FORDULATRA!

AZ ELMÚLT 10 ÉV MAGYARORSZÁG ÚJKORI TÖRTÉNELMÉNEK - DE AZ ELMÚLT 200 ÉVNEK IS - A LEGSZERENCSÉSEBB 10 ÉVE VOLT! EGY JÓ KORMÁNY CSODÁT TEHETETT VOLNA.

HÉTSZER ANNYI INGYENPÉNZT KAPOTT MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓTÓL  FELZÁRKÓZÁSRA, JÓLÉTI FORDULATRA, MINT AMENNYIT AZ ÖTVENES ÉVEKBEN A MARSHALL-SEGÉLY ÍGÉRT.

EGY JÓ KORMÁNY CSODÁT TEHETETT VOLNA. KÖZEL KERÜLHETTÜNK VOLNA AUSZTRIA SZINTJÉHEZ. AUSZTRIA ENNEK HETEDÉBŐL VIRÁGZÓ GAZDASÁGOT ÉS JÓLÉTET TEREMTETT.

A CSODA ELMARADT. A RENGETEG INGYENPÉNZ ELFOGYOTT, AZ EGÉSZSÉGÜGY PADLÓRA KERÜLT ÉS SZEGÉNYSÉGBEN RAGADT 3 MILLIÓ MAGYAR.

A NERES BÁRÓK ZSEBÉT HIZLALÓ FELESLEGES ÉPÍTKEZÉSEK FELEMÉSZTETTÉK A JÓLÉTI FORDULATRA KAPOTT UNIÓS INGYENPÉNZ ZÖMÉT. A MARADÉKOT ELVERTÉK, ELOSZTOGATTÁK KÜLFÖLDRE, ITTENI CSÓKOSOKNAK, ELTÉKOZOLTÁK LUXUSRA, PROPAGANDÁRA, ÖNMAGUK DICSÉRETÉRE.

SIKERNEK MONDOTT KUDARC LETT!


2022-BEN ARRÓL KELL DÖNTENI...

A 2022-es országgyűlési választáson arról kell dönteni, hogy folytatódjon ami 2010 óta tart vagy egy demokratikusabb és jobb korszak következzen.

Maradjon az ami eddig volt vagy jöjjön egy újabb rendszerváltás, új politikai rendszerrel, új alkotmánnyal, új vezetőkkel, új gazdasági modellel és a régóta várt jóléti fordulattal?

Valósuljon meg a népakarat, amely a sok ezer milliárd forint közpénz elfolyására kialakult korrupciós csatornák elzárását szorgalmazza, azzal, hogy ezeket a pénzeket vissza kell szedni?

Ezek a pénzek azokhoz kerüljenek, akiket megillet vagyis a magyar emberek sokasága legyen a kedvezményezett.



OLYAN ORSZÁGOT AKARUNK...

Olyan országot akarunk, ahol a hatalom nem stadionokra és vezetők kedvteléseire költi a közpénzt, hanem gyógyításra és oktatásra.

Ahol a cél egy olyan demokratikus jóléti rendszer megvalósítása, amelyben természetes állapot a demokrácia, a független polgári léthez tartozó szabadság, a tisztességes megélhetés.

Magyarország olyan ország legyen, ahol nem vezéri víziók teljesítése a cél, ahol nem a hatalom kommunikációs gyára csinálja a fejlődést. 

Ahol nem összeszerelő üzemek létesítése jelenti az előrelépést, hanem olyan gazdaságfejlesztés, ami kedvező és jól fizető tevékenységek sokaságát biztosítja és vidéken is megteremti a tisztességes megélhetés lehetőségét.

Magyarország olyan ország legyen ahol igazi a szabadság, ahol igazi demokrácia van, békesség, biztonság és gyarapodás.



JÓLÉTI  FORDULAT


JÓ KORMÁNY CSODÁT TEHETETT VOLNA

A JOGURALOM, a DEMOKRATIKUS JOGÁLLAM helyreállítása mellett a 2022-ben hivatalba lépő új kormány másik halaszthatatlan kötelezettsége a JÓLÉTI FORDULAT elindítása kell, hogy legyen. A JÓLÉTI FORDULAT tömören azt jelenti, hogy fordulat következik be az elosztásban és 2022-től az ezer milliárdokat nem egy szűk kedvezményezetti körbe tartozó kevesek kapják mint 2010 óta az történt, hanem ez a hatalmas összeg a magyar emberek sokaságához kerül különböző juttatások és támogatások formájában.

Az elmúlt 10 év Magyarország újkori történelmének talán legszerencsésebb 10 éve volt, egy jó kormány csodát tehetett volna, közel kerülhettünk volna Ausztria szintjéhez. Kedvező világgazdasági helyzet, 500 milliós uniós piac, és sok ezer milliárd forint uniós ingyenpénz felzárkózásra, jóléti fordulatra. A csoda elmaradt, az uniós ingyenpénz elfogyott.

Nem közeledtünk Ausztria szintjéhez inkább távolodtunk. Elkeserítő, hogy a szegénységi rangsorban már csak Bulgária áll rosszabbul mint mi. Viszont 2010-től létezik irányított szerencse. Az irányított szerencse jóvoltából Magyarország leggazdagabb embere 150 millió forintot keres naponta. Magyar emberek milliói pedig nyomorognak, ők nem kedvezményezettjei az irányított szerencsének.

ELFOLYT A JÓLÉTI FORDULATRA, FELZÁRKÓZÁSRA KAPOTT UNIÓS INGYENPÉNZ

Bosszantó, sőt irritáló, hogy a felzárkózásra és jóléti fordulatra kapott uniós ingyenpénz ezer milliárdjait is elkótyavetyélte a kormány. Mámoros költekezés indult álmaik és vágyaik megvalósítására. Kisvasutat építettek, amilyenre gyerekkorukban vágytak. 200 milliárdért vizes vb-t rendeztek, hogy 30 másodpercre bekerüljenek világhíradókba. Stadionok, sportcsarnokok jöttek létre számolatlanul, hogy neres bárók ott feszíthessenek, pöffeszkedhessenek udvartartásukkal mint középkori várurak.

Mint gazdag nagybácsi osztogattak a közpénzből 10- és 100 milliárdokat itthon és külföldre, például a vajdasági magyarok 60 milliárdot kaptak. Egyházak, sportszervezetek kéretlenül kaptak milliárdokat, kikötőt vettek az Adria partján, 3 milliárdért pedig wellness szállókomplexumot Szlovéniában.

Romániában, Ukrajnában, aki magyarnak vallotta magát 10 milliókat kapott traktorvásárlásra. A szerbiai Vajdaságban magukat magyaroknak valló szerbek több százan milliókat kaptak a magyar kormánytól házvásárlásra. Magyar pénzből épül a belgrádi vasútvonal, melynek végső költsége elérheti az ezer milliárd forintot is. Eközben itthon nem jutott elég pénz az egészségügynek, nem került sor orvosok, ápolók béremelésére, így sok orvos és ápoló elhagyta az országot, külföldre ment dolgozni. A nyugdíjak a forint értékvesztése, a hivatalosnál jóval nagyobb infláció miatt veszítettek értékükből. 2010-ben  1 euró 265 forint volt, 2020-ban 1 euró már 365 forint.

Ott tartunk, hogy a nyugdíjasok jelentős része már a napi túlélésre koncentrál, hogy jusson élelemre, rezsire és a drága gyógyszerek kiváltására is. A kormány ódákat zeng gazdasági sikereiről, mélyen hallgatva arról, hogy nyomorban ragadt 3 millió magyar ember.

KORMÁNYVÁLTÁS KELL A JÓLÉTI FORDULAT ELINDÍTÁSÁHOZ


A JÓLÉTI FORDULAT elindításához megvan a forrás a magyar költségvetésben. Erre sor is kerül ha a választók a kormányváltásra szavaznak. A költségvetési szigort betartva, az elosztásban következik be hatalmas változás. Ahova indokolatlanul adtak milliárdokat oda a kormányváltást követően nem megy pénz. Ahova elég lett volna 300 millió forint, de az Orbán-kormány 3 milliárdot vagy 5 milliárdot adott, oda a kormányváltást követően csak 300 millió forint megy. Befejeződik a kihasználatlan, túlméretezett, hatalmas fenntartási költséget igénylő sportlétesítmények építése, helyettük sok bérlakás épül, ami legalább akkora megrendelést jelent az építőiparnak. A fenntartási költségek jelentette kiadás helyett a bérlakások bérleti díjából befolyó bevétele lesz az államnak.

A 2022-es kormányváltást követően 1 km autópálya nem kétszeres áron hanem csak egyszeres áron épül. Az új kormány nem fizet dupla árat 1 km autópálya építéséért. A vasúti pálya felújítása is a háromszoros ár helyett csupán egyszeres áron valósulhat meg. A túlszámlázás megszüntetése, a korrupciós csatornák elzárása eredményeként több ezer milliárd forint megtakarítása várható. Ennek jelentős része az egészségügybe, oktatásba lesz átirányítva, más része pedig ösztönző és jóléti támogatásokra, nyugdíjemelésre, bérlakások és felzárkóztató illetve családi kollégiumok építésére lesz felhasználva.



IDEJE VAN A VÁLTOZÁSNAK



Nem folytatható tovább az a tékozló illiberális politika, amely ezer milliárdokat szórt el olyan célokra és támogatásokra, mely a magyar emberek többségének megélhetési viszonyait, életszínvonalát semmilyen formában nem javította. Megdöbbentő, hogy 2010 óta oda jutottunk, hogy a szegénységi rangsorban már csak Bulgária áll rosszabbul mint mi, mert a 2010 óta hatalmon lévő kormány a felzárkózásra és jóléti fordulatra kapott uniós ingyenpénz ezer milliárdjait is elkótyavetyélte.

Mámoros költekezés indult álmaik és vágyaik megvalósítására. Kisvasutat építettek, amilyenre gyerekkorukban vágytak. Veszteséges megrendezése miatt mások által visszamondott vizes vb-t rendeztek 200 milliárdért, hogy 30 másodpercre bekerüljenek világhíradókba. Stadionok, sportcsarnokok jöttek létre számolatlanul, hogy neres báróknak legyen hol pöffeszkedni.  Mint gazdag nagybácsi számolatlanul 10- és 100 milliárdokat osztogattak a közpénzből itthon és külföldre, közben szegénységben ragadt 3 millió magyar.

A 12 éve tartó illiberális kormányzás nagy vesztese a NAGY GENERÁCIÓ 2 millió nyugdíjasa lett.

A MAGYAR EMBEREK SORSÁÉRT FELELŐSSÉGET ÉRZŐ ÉS VÁLLALÓ POLITIKA EGYEZŐ VÉLEMÉNYE: NEM MEHET ÍGY TOVÁBB!

JÓLÉTI FORDULATRA VAN SZÜKSÉG! A JÓLÉTI FORDULAT ELINDÍTÁSÁHOZ KORMÁNYVÁLTÁS KELL! DE ARRÓL A VÁLASZTÓK VÁLASZTÓK DÖNTENEK, HOGY JÖJJÖN A JÓLÉTI FORDULAT VAGY MARADJON AMI MOST VAN!

AZ VISZONT A 2022-ES VÁLASZTÁSON INDULÓ POLITIKAI KÖZÖSSÉGEK, SZÖVETSÉGEK  FELADATA, HOGY MEGMUTASSÁK MILYEN KEDVEZŐ VÁLTOZÁST HOZNA A MAGYAR EMBEREKNEK EGY JÓLÉTI FORDULAT!

AMENNYIBEN A VÁLASZTÓK A JÓLÉTI FORDULATRA SZAVAZNAK, AKKOR AZ ELOSZTÁSBAN KÖVETKEZIK BE MAJD HATALMAS VÁLTOZÁS!  MEGSZŰNIK A KÖZPÉNZ FÉKTELEN, FELELŐTLEN, MÉRTÉKTELEN, INDOKOLATLAN OSZTOGATÁSA. A KORRUPCIÓS CSATORNÁK ELZÁRÁSÁNAK EREDMÉNYEKÉNT MEGTAKARÍTHATÓ EZER MILLIÁRDOK EGY RÉSZE AZ OKTATÁSBA, EGÉSZSÉGÜGYBE LESZ ÁTIRÁNYÍTVA,  MÁSIK RÉSZE FEDEZETKÉNT SZOLGÁL A NYUGDÍJEMELÉSRE, ÖSZTÖNZŐ, INNOVÁCIÓS ÉS JÓLÉTI TÁMOGATÁSOKRA.




ELLENZÉKI SZÖVETSÉG - ELLENZÉK 2


JÓLÉTI FORDULAT -  JÓLÉTI, ÖSZTÖNZŐ, INNOVÁCIÓS JUTTATÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK


1./  SZABADON ÉRTÉKESÍTHETŐ 500 EZER FORINT ÉRTÉKŰ VAGYONJEGY MINDEN MAGYAR ÁLLAPOLGÁRNAK, AMELYNEK ÉVES HOZAMA 4 %, AZAZ 20 EZER FORINT ÉS DECEMBERBEN, KARÁCSONY ELŐTT KERÜL KIFIZETÉSRE.

A kormányváltás után 2022 július hónapban postázásra kerülő
szabadon értékesíthető vagyonjegyek összértéke 4 tagú család esetében  2 millió forint, hozama 80 ezer forint. 6 tagú család esetében a vagyonjegyek összértéke  3 millió forint, a hozam 120 ezer forint.

2./ 500 EZER FORINTOS ÁLTALÁNOS OTTHONFELÚJÍTÁSI TÁMOGATÁS  100 EZER MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR RÉSZÉRE, ALACSONY JÖVEDELMŰEK TÁMOGATÁSA KATEGÓRIÁBAN.  

A 2022-es kormányváltást követően június 1-től igényelheti fiatal, idős, nyugdíjas, családos, egyedülálló.  Az otthonfelújítási támogatás költhető lakásfelújításra, festésre, parkettázásra, fürdőszoba felújítására, ajtó, ablak cseréjére, minden a felújítással kapcsolatos kiadásra. Vásárolható belőle cirkó, konvektor, klíma, hűtőszekrény, mosógép, centrifuga, tűzhely, de nem vásárolható televízió, szórakoztató elektronika, mobil, stb. Amennyiben a költségvetés év végi maradványa lehetővé teszi úgy a Baranyai-kormány 200 ezer főre növeli a támogatottak számát.

3./  25 EZER FORINTOS EGYSÉGES NYUGDÍJEMELÉS MINDEN NYUGDÍJASNAK, AMELY A 2025 DECEMBER 31-IG NYUGDÍJBA VONULÓKRA IS ÉRVÉNYES.

A nyugdíjak értékvesztése olyan mértékű lett, hogy első lépésben egységesen 25 ezer forintos korrekciós nyugdíjemelésre  van szükség. Az életvitelt érintő alapvető élelmiszerek és szolgáltatások drágulása minden nyugdíjast egyformán érintett, így az alapvető korrekció is legyen egységes.

4./  ÉVENTE 10 000 ÚJ VÁLLALKOZÁSNAK 1 MILLIÓ FORINT ÁLLAMI TÁMOGATÁS.

Évente 10 ezer induló magyar vállalkozás kapna az államtól 1 millió forint vissza nem térítendő támogatást, induló tőkét az új ötletek, új elképzelések megvalósításának elindításához.  Cél:  az egyén önerőből történő boldogulásának, új vállalkozások létrejöttének az ösztönzése állami támogatásokkal, juttatásokkal.

5./  10 EZER ÚJ VÁLLALKOZÁST AD AZ ÁLLAM A VIDÉKI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉHEZ.

A jóléti fordulat keretében a magyar állam 10 ezer vállalkozást adna, főként vidéken élők részére, akik vállalják erre a felkészítést és eredményes vizsgával bizonyítják alkalmasságukat. A vállalkozásokat olyan térségekben élő pályázók kapnák, ahol nincsenek munkahelyek. Az oda telepített vállalkozások bővülve, fejlődve új munkahelyeket hoznának létre.  A cél, hogy vidéken, helyben jöjjenek létre olyan új vállalkozások, olyan minták, melyek helyben munkát, megélhetést, jövedelmet biztosítanak, minták, amelyek késztetést jelenthetnek mások számára is.

6./  MAGYAR IPARI PARKOK LÉTESÍTÉSE AZ EU ORSZÁGAIBAN ÉS A BALKÁNON.

A kormányváltást követően a hazai versenyképes vállalkozások külföldi terjeszkedését, piacszerzését támogatva az új magyar kormány külföldön létesítendő magyar ipari parkok létrehozására biztosít finanszírozási alapot. A magyar állam támogatásával külföldön létrejövő ipari parkok magyar vállalkozások számára biztosítanak helyet, lehetőséget külföldi működésük beindításához.

7./   BÉRLAKÁSOK ÉPÍTÉSE.

A bérlakásokba először az albérletben vagy szülőknél lakó és gyereket nevelő családok költözhetnének, közülük is elsőbbséget élveznének a gyermeket egyedül nevelő szülők.

Magyarországnak minden gyermekre szüksége van. Szükség van arra a félmillió magyar gyermekre is, akiket egy szülő nevel és akiket az Orbán-kormány elhibázott, torz családpolitikája hátrányosan érint. Az egy vagy több gyermeket egyedül nevelő szülők jelentős része albérletben él vagy a nagyszülők lakásában. Számukra a CSOK, a kormány lakástámogatási rendszere nem jelent megoldást. Az egyszülős családok száma 300 ezer és többségük lakhatási problémával küzd. Nekik megfizethető bérlakások kellenének.

Stadionok, sportcsarnokok építése helyett, százmilliárdokat elnyelő sportversenyek, vadászati világkiállítások rendezése helyett bérlakásokat kell építeni, melyekbe először a gyermeket nevelő, albérletben vagy szülőknél élő családok - közülük is elsőként a gyermeket egyedül nevelő szülők - költözhetnek, kedvezményes bérleti díjat fizetve.

Magyarországnak minden gyermekre szüksége van. Az államnak kötelessége, hogy lehetőségeihez mérten segítse,  tisztességes, európai viszonyok között élhessenek a magyar gyerekek.

Ami a finanszírozást illeti, néhány adat. A Fudan egyetem létesítésére szánt 500 milliárd forintból 20 ezer két szobás, 25 millió forintból megépíthető bérlakás készülhetne. A belgrádi vasútvonal megépítésére szánt 1000 milliárd forintból 40 ezer hasonló bérlakás készülhetne. Az MC alapítvány részére adott 290 milliárd forintból 11 600 bérlakás épülhetne. A vadászati világkiállításra adott 60 milliárd forint közpénzből 2400 bérlakás épülhetett volna. A Vajdaságnak adott 60 milliárd forintból ugyancsak 2400 bérlakás épülhetett volna. A 2018 decemberében a sportszervezetek, egyházi szervezetek és alapítványok között szétosztott 200 milliárd forint költségvetési maradvány-közpénzből 8000 ezer bérlakás épülhetett volna.

Ez így már 84 400 bérlakás.

És nem került szóba az a sokszor 2-3 milliárd amit az Orbán-kormány csak úgy szétosztott ilyen vagy olyan támogatásra, ami sok száz bérlakás árának szétosztását jelentette.

8./   STOP A NÉPESSÉGFOGYÁSNAK.

Minden magyar gyerekre szükség van! A magyar kormánynak a rohamosan változó életkörülmények, élethelyzetek, társadalmi mozgások figyelembe vételével, szakemberek, stratégiai elemzők és stratégiai tervezők bevonásával kell olyan programot kidolgozni és rövid időn belül elindítani, ami megállíthatja a népesség fogyását. A valósággal ütköző és csupán képzeleti síkon létező családmodellre alapozni a magyar népesség növekedését finoman fogalmazva nem átgondolt stratégia.

Új kutatások igazolják, hogy sokkal több magyar fiatal vállalna húszas, harmincas éveiben gyereket, ha a gyermek gondozását, nevelését rövidebb, hosszabb időre, pl. külföldi tanulmányok, külföldi képzés, külföldi munkavállalás, krízishelyzet, stb. esetén az állam által létrehozott, színvonalas gondoskodást biztosító otthonok átvállalnák.

Ebben az esetben az állam számára a fő kérdés az, hogy szükség van az ilyen feltételek mellett vállalt magyar gyerekekre és a magyar állam hajlandó a nívós, családi otthonhoz hasonlító szintű gondoskodás biztosítására alkalmas otthonok létrehozására. Ilyen otthonok létrehozása, működtetése töredékébe kerülne annak mint amennyit a jelenlegi magyar  kormány a sportra áldoz.

A kutatások lényeges megállapítása, hogy az ilyen feltételekkel gyermeket vállaló fiatalok közül senki nem akar lemondani gyermekéről, csak egy bizonyos időre adná át gyermeke gondozását, utána saját maga akarja nevelni. Ezen átmeneti időszak alatt is látogatnák gyermeket és hasonlóan a nagyszülők is.

Ahhoz, hogy ebből kiérlelt koncepció legyen, legalább kísérleti szinten elkezdődjön a megvalósítás, kormányváltást követően azonnal indítani kéne a STOP A NÉPESSÉGFOGYÁSNAK programot.

9./   CSALÁDI KOLLÉGIUMOK ÉPÍTÉSE.  

Magyarországon a gyermekek megfelelő életkörülményeinek biztosítása a sportot is leelőző szempont.

Speciális kollégiumokat kell építeni, ahol a gyermeket egyedül nevelő szülők átmeneti időszakra, például krízishelyzet esetén vagy rövid távú külföldi munkavállalás esetén elhelyezhetik gyermekeiket, ahol azok a gyerekek is otthonra találhatnak, akiknek sorsa nem hordozta a családi gondoskodás, törődés lehetőségét.

A speciális kollégiumokat családi kollégiumoknak is nevezhetnénk.  Nem csupán diákszállások lennének hanem a nevelést segítő, számos olyan ismeretet adó közösségi létesítmények, melyekben valamilyen szinten megvalósulhatna az amit egy gyermek családi közösségben élhet meg.
Az ilyen kollégiumokban mód nyílna tartós és rövid időtartamú bennlakásra és mód nyílna bejárásra, például az említett foglalkozásokon való részvételre. A kollégiumok rászorultsági elven a nem bennlakók részére is biztosíthatnának étkezési lehetőséget.

Az ilyen speciális kollégiumok fenntartása, működtetése csak töredékébe kerülne annak, amit az Orbán-kormány a fociakadémiák fenntartására, működtetésére költ.

10./   ÉVENTE 1000 ÚJÍTÁS TÁMOGATÁSA 1 MILLIÓ FORINTTAL.

Minden évben 1000 újítás, innováció kapna 1 millió forint vissza nem térítendő kezdeti támogatást a megvalósításhoz, minták létrehozásához.  Az állam minden olyan innovációt támogatna, amely iránt felmérhető, becsülhető kereslet lenne a piacon.

11./   ÉVENTE 1000  FŐISKOLÁS, EGYETEMISTA KAPHAT 1 MILLIÓ FORINT ÁLLAMI TÁMOGATÁST INNOVÁCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁRA.   

Minden évben 1000 egyetemista és főiskolás kapjon 1 millió forint vissza nem térítendő támogatást új ötletek, új elképzelések megvalósításához. Már a felsőoktatásban el kell elkezdeni az innováció állami támogatását, mert így születhetnek merész új ötletek, ez adhat lendületet a fiatalkori kreativitásnak.

12./   KÖZÖSEN BUDAPESTÉRT PROGRAM.

Az ELLENZÉKI SZÖVETSÉG / ELLENZÉK 2 /  KÖZÖSEN BUDAPESTÉRT programjának  KAPUK BUDAPEST HATÁRÁN című fejezete.

A KAPUK BUDAPEST HATÁRÁN  részprogram alatt olyan megoldások értendők melyek kapukat képezve, kapuként működve Budapest határánál megfogják a környező településekről és az ország területéről Budapest belsejébe  özönlő közel 1 millió gépkocsi jelentős részét.

Budapest az ország fővárosa 1,7 millió lakossal, de napközben ehhez adódik még az a közel 1 millió fő aki a környező településekről Budapesrre jár dolgozni, tanulni, vásárolni vagy ügyet intézni. Ezen felüli létszámot jelentenek a vidékről a fővárosba bármilyen céllal eseti vagy gyakori alkalommal autóval érkezők.

Az, hogy jelentős számú parkolóhelyet elfoglalnak csak a probléma egyik részét jelenti, jóval súlyosabb következmény a közlekedési dugók állandósulása, az araszolva haladó vagy álló gépkocsik által okozott környezetszennyezés, a forgalmas útszakaszok túlterheltsége.

A dugódíj valamelyest csökkentheti a zsúfoltságot, de nem oldja meg a problémát. Inkább bürokrata mint kreatív megoldás. Aki tud az fizet és marad a dugók sokasága és az erős környezetszennyezés.

A KAPUK BUDAPEST HATÁRÁN  megoldás elvetette a bürokrata szemléletet, így elvetette a dugódíj bevezetését, helyette érdekmotívált rendszert kínál.

A KAPUK BUDAPEST HATÁRÁN  koncepció szerint a környező településekről Budapestre vezető utak és a főutak mentén Budapest határához közel Budapest területén hatalmas üzletközpontok létesülnek rengeteg autónak ingyenes parkolási lehetőséget biztosító őrzött giga parkolókkal.
 
A főbárosba érkezők a giga parkolókban hagynák autóikat és onnan a 2-5 percenként induló elektromos buszokkal mennének tovább a legközelebbi közlekedési csomópontig. Ahol megoldható ott kötöttpályás közlekedéssel, villamos, HÉV szerelvényekkel jutnának be a városba.
 
Az üzletközpontok területén nem csupán bevásárlóközpontok lennének, hanem számos kisebb-nagyobb üzlet és bankfiókok mellett számos más szolgáltatást nyújtó vállalkozás is.
 
A fővárosba igyekvők leparkolva autójukat az őrzött gigaparkolóban nem fizetnének parkolási díjat és ingyen, rövid idő alatt tudnának elérni a legközelebbi közlekedési csomópontig. Az autóval történő araszolás helyett jóval gyorsabban érhetnének célba. Hazafelé ugyancsak kihagyhatnák a dugót és sokkal gyorsabban jutnának el a parkolóba autójukhoz.

Az üzletközpontban lévő üzletekben bevásárolhatnának, intézhetnék ügyeiket, igénybe vehetnék a szolgáltatásokat, majd autójukba ülve araszolgatás helyett jóval könnyebben és gyorsabban hazajutnának.
Budapesten sok parkolóhely felszabadulna, jelentősen csökkenhetne az utak zsúfoltsága, a környezetszennyezés és a közlekedési dugők jelentős része is megszűnne.

Budapest nem csupán szép, de élhetőbb város lenne.





Baranyai József programjában szereplő 

JÓLÉTI, ÖSZTÖNZŐ, INNOVÁCIÓS JUTTATÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK


JÓLÉTI FORDULAT 1.

JÓLÉTI  JUTTATÁSOK  ÉS TÁMOGATÁSOK


1./  LAKOSSÁGI VAGYONALAP 500 EZER FORINT ÉRTÉKŰ VAGYONJEGYE MINDEN MAGYAR ÁLLAPOLGÁRNAK


Minden Magyarországon született  magyar állampolgár jogosult lesz a lakossági vagyonalap 500 ezer forint névértékű vagyonjegyére. A lakossági vagyonalap vagyonjegyei a későbbiekben kidolgozásra kerülő szabályozás szerint szabadon értékesíthetők lesznek.

A magyar lakossági vagyonalap a Magyarországon született  magyar állampolgárok közös tulajdona lesz.  A lakossági vagyonalap első körben tervezett nagysága 5000 milliárd forint, amely az idők folyamán növekedhet, akár a 10 ezer vagy 15 ezer milliárd forintot is elérheti, ezáltal az egy állampolgárra jutó vagyonjegy értéke 1 millió forintra illetve másfél millió forintra nőhet.

Egy négytagú család tulajdonába 500 ezer forint értékű vagyonjegyből  2 millió forint összegű vagyonjegy kerülhet.  A lakossági vagyonalapból értékesítésre kerülő vagyonelemek megvásárlásakor névértéken beszámíthatók a lakossági vagyonalap vagyonjegyei.

2./ 500 EZER FORINTOS ÁLTALÁNOS OTTHONFELÚJÍTÁSI TÁMOGATÁS


A 2022-es a kormányváltást követően minden évben 100 ezer Magyarországon született magyar állampolgár kaphat az államtól 500 ezer forint összegű általános otthonfelújítási támogatást. Amennyiben év végén a költségvetésben legalább 100 milliárd forint összegű maradvány keletkezik úgy plusz 100 ezer magyar állampolgár kaphat 500 ezer összegű általános otthonfelújítási támogatást. 

Az általános otthonfelújítási támogatás nincs feltételhez kötve, odaítélésében az igénylő jövedelmi viszonya, rászorultsága jelenti az egyetlen figyelembe veendő szempontot. Igényelheti fiatal, idős, nyugdíjas, családos, egyedülálló.

Az otthonfelújítási támogatás költhető lakásfelújításra, festésre, parkettázásra, fürdőszoba felújítására, ajtó, ablak cseréjére, minden a felújítással kapcsolatos kiadásra. Vásárolható belőle cirkó, konvektor, klíma, hűtőszekrény, mosógép, centrifuga, tűzhely, de nem vásárolható televízió, szórakoztató elektronika, mobil, stb.

Az állam évente 100 ezer fő Magyarországon született magyar állampolgár számára adna 500 ezer forint értékű otthonfelújítási támogatást. Ez az állam számára évente 50 milliárd forint kiadást jelentene, 10 milliárd forinttal kevesebbet mint amennyibe a vadászati kiállítás megrendezése került vagy amennyibe a MOTO GP pálya kiépítése kerül és 30 milliárd forinttal kevesebbet annál a 80 milliárd forintnál amit az Orbán-kormány a szállodák, panziók felújítására adott olyan időszakban amikor a járványhelyzet miatt nincs is vendég.

Az elmúlt évek gyakorlata azt mutatta, hogy decemberben 200-400 milliárd forint összegű maradvány keletkezett a költségvetésben, melyet a kormány szétosztott sportegyesületek, egyházi szervezetek és más kedvezményezettek között, pl. külföldi fociklubok kaptak 14 milliárd forintot. A Baranyai-kormány hasonló esetben plusz 100 ezer magyar állampolgár részére biztosítaná az 500 ezer forint értékű otthonfelújítási támogatást, ami 50 milliárd forintot venne igénybe a 200 vagy 400 milliárd forintos maradványból.

Így már évente 200 ezer rászoruló magyar állampolgár juthatna 500 ezer forintos otthonfelújítási támogatáshoz, köztük sok nyugdíjas vagy gyermekét egyedül nevelő szülő.

3./  25 EZER FORINTOS EGYSÉGES NYUGDÍJEMELÉS MINDEN NYUGDÍJASNAK


A NÉMO / Nyugdíjasok Érdekvédelmi MOzgalma /  számítása szerint a nyugdíjasok életvitelét érintő infláció jóval magasabb a kormány által figyelembe vett inflációnál. A nyugdíjasok életvitelét nem érinti, hogy nem emelkedett a vasúti sín vagy a gyöngykavics ára. A nyugdíjak értékvesztése olyan mértékű lett, hogy első lépésben egységesen 25 ezer forintos korrekciós nyugdíjemelésre  van szükség. Az életvitelt érintő alapvető élelmiszerek és szolgáltatások drágulása minden nyugdíjast egyformán érintett, így az alapvető korrekció is legyen egységes.

A 11 éve tartó illiberális kormányzás nagy vesztese a NAGY GENERÁCIÓ 2 millió nyugdíjasa lett. Amikor valaki nyugdíjba vonul, akkor általában a bére 70-80%-a lesz a nyugdíjának az összege.

2019 decemberében az átlagbér nettó 270 ezer forint volt, az átlagnyugdíj pedig csak ennek fele 135 ezer forint. Ha az Orbán-kormány korrekt nyugdíjemelést hajtott volna végre, akkor az átlagnyugdíj a nettó átlagbér legalább 70 %-a lenne vagyis 189 ezer forint és nem csupán 135 ezer forint.
Érthető a magyar nyugdíjasok felháborodása, amikor azt mondják, hogy ne a magyar nyugdíjak emelésétől elvett pénzzel támogassák a külföldi fociakadémiákat és stadionok építését, ne a magyar nyugdíjasok pénzét herdálják esztelen, hivalkodó, nagyzoló célok támogatására, megvalósítására és szavazatok vásárlására.

A magyar nyugdíjasok nagy része szűkösen él, alig jut élelemre, rezsire, gyógyszerre, a kormány meg két marékkal szórja a nyugdíjasoktól, a nyugdíjemeléstől elvett pénzt külföldre és hazai luxusberuházásokra.

A NÉMO - Nyugdíjasok Érdekvédelmi MOzgalma - számításai szerint  Magyarországon 2020-ban a 192-195 ezer forint összegű átlagnyugdíj lenne a reális érték. Ha 25 ezer forintos egységes korrekciós nyugdíjemelésre kerülne sor vagyis minden nyugdíjasnak 25 ezer forinttal, éves szinten 300 ezer forinttal emelkedne a nyugdíja akkor az átlagnyugdíj elérné a 165-170 ezer forint közötti értéket.

A nyugdíjak értékének tartása a vegyes indexálású nyugdíjemeléssel valósulhatna meg. A vegyes indexálás alapján például 2019-ben nem 2,7 %-os hanem 10,2 %-os nyugdíjemelés járt volna. A 130 ezer forintos átlagnyugdíjra jutó emelés így nem 3500 forint, hanem 13500 ezer forint lett volna.

A Baranyai-kormány 2022 július 1-től tervezi a nyugdíjak egységes 25 ezer forintos emelésének bevezetését. A korrekciós 25 ezer forintos nyugdíjemelés kiterjed a 2025 december 31-ig nyugdíjba vonulók nyugdíjára is.
 
A kormány hivatalba lépését követően minden nyugdíjas számára biztosítja kéthavi tervezett nyugdíjemelés azaz 50 ezer forint egyszeri támogatásként való kifizetését. Az 50 ezer forintos egyszeri  juttatás-támogatás és a 25 ezer forintos nyugdíjemelés fedezete megvan, meglesz a költségvetésben.

A 25 EZER FORINTOS NYUGDÍJEMELÉS FEDEZETE

A 2 millió nyugdíjas nyugdíjának havi 25 ezer forintos emelése évente 300 ezer forintot jelent, ami a költségvetés számára évente 600 milliárd forint plusz kiadást jelentene. Amennyiben a 2,7 millió nyugdíjas+járadékos létszámmal számolunk, akkor 810 milliárd forintot éves kiadást jelentene a költségvetésnek.

Tudjuk, hogy fedezetként ennek a többszöröse ott van a költségvetésben csakhogy felesleges, értelmetlen kiadások formájában elfolyik, kicsatornázásra kerül. A költségvetési szigort betartva, az elosztásban következne be hatalmas változás. Ahova indokolatlanul adtak milliárdokat oda a kormányváltást követően nem megy pénz. Ahova elég lett volna 300 millió forint, de az Orbán-kormány 3 milliárdot vagy 5 milliárdot adott, oda a kormányváltást követően csak 300 millió forint megy. Befejeződik a kihasználatlan, túlméretezett, hatalmas fenntartási költséget igénylő sportlétesítmények építése,

A 2022-es kormányváltást követően 1 km autópálya nem kétszeres áron hanem csak egyszeres áron épül. Az új kormány nem fizet dupla árat 1 km autópálya építéséért. A vasúti pálya felújítása is a háromszoros ár helyett csupán egyszeres áron valósulhat meg. Megszűnik a féktelen osztogatás, nem költ az állam 150 milliárdot propagandára. A 2022-ben hivatalba lépő kormány nem ad hetente több alkalommal 2-3 milliárdot baráti alapítványoknak, sportszervezeteknek, határon túli soha nem ellenőrzött célok megvalósítására.  Az új kormányfő amikor vidéki esperest köszönt születésnapján nem ajándékozza meg közpénzből 2 milliárd forinttal, hogy vegye meg belőle a templom melletti hotelt amit egyébként  500 millióért árulnak és nem ad külföldi fociklubok támogatására 14 milliárd forint közpénzt, mert az kell az itthon élő magyar nyugdíjasok nyugdíjának emeléséhez.

Hosszan lehetne sorolni azokat a 2-3 milliárdos, 20-40 milliárdos pénzosztásokat, a 100 milliárdok osztogatását, az ezer milliárdos tételeket, például belgrádi vasútvonal építése, melyek évente közel 5 ezer milliárd forint olyan kiadást jelentenek, melyek a nyugdíjak emelésére, jóléti támogatásokra, juttatásokra is elkölthetők lennének.

2022-ben a választók döntenek arról, hogy ezt az 5 ezer milliárdot továbbra is azok kapják akik eddig vagy legyen változás és nyugdíjemelésre, jóléti juttatásokra költse a 2022-ben hivatalba lépő új kormány.



JÓLÉTI FORDULAT 2.

INNOVÁCIÓT ÖSZTÖNZŐ TÁMOGATÁSOK

Bűszkén valljuk, hogy nemzeti sajátosságunk az ötletesség, a találékonyság. Az ország szempontjából mindegy, hogy kutatóintézetben vagy egy újító garázsában jön létre az új megoldás, az újdonság, a lényeg, hogy létrejöjjön és minél nagyobb számban. Ha  2022-ben kormányváltás lesz, akkor nem csupán a kutatóintézetek, de a köznapi innováció is megfelelő állami támogatásban részesül.

A Baranyai-kormány álláspontja, hogy mindenki számít, minden jó ötletre, értelmes elképzelésre, használható innovációra szükség van. Minden olyan jó ötlet  kapjon támogatást,  ami előbbre viheti az országot.

A támogatás nem politikai elkötelezettség, baráti viszony alapján járna vagy kapcsolati rendszer keretében lenne elérhető, hanem minden arra érdemes ötlet, innováció, elképzelés, alkotás, koncepció, terv megkapná, amely hozzátehet valamit az ország fejlődéséhez, előbbre viheti az országot.

1./  ÉVENTE 1000 ÚJÍTÁS TÁMOGATÁSA 1 MILLIÓ FORINTTAL 

Minden évben 1000 újítás, innováció kapna 1 millió forint vissza nem térítendő kezdeti támogatást a megvalósításhoz, minták létrehozásához.  Az állam minden olyan innovációt támogatna, amely iránt felmérhető, becsülhető kereslet lenne a piacon.

Azokat az új megoldásokat, amelyek vidéki vállalkozások által kis szériában, egyszerű felszereltséggel gyártható terméket jelentenek, az állam megvásárolná és az újító minden legyártott darab után az őt megillető szerződésben rögzített díjban részesülne. Azok az újítók akik saját vállalkozást hoznának létre a gyártásra állami támogatást kapnának az elinduláshoz.

Az állam által működtetett információs portálok közül a gazdaságszervezéssel, köznapi innovációval foglalkozó portálok részletes tájékoztatást adnának arról, hogy milyen területen célszerű új ötletek megvalósításába kezdeni, például milyen új termékekre lenne szüksége az állam gazdaságszervező tevékenysége által létrejövő új, vidéken sok munkahelyet teremtő vállalkozásoknak. Ebbe a körbe sorolhatók az ajándéktárgyak, ajándéktárgyak kerámiából, fából, textilből, bőrből, üvegből, bármiből, a lényeg, hogy tetszetős formája legyen, legyen benne ötlet, kreativitás, és már az esztétikumával képes legyen eladni önmagát.

Ajándéktárgyak, egyszerű ötletes eszközök, konyhai, kerti eszközök megvalósítását, gyártásra alkalmas  mintájának elkészítését  1 millió forinttal támogatja az állam, amennyiben ennek alkalmazási, gyártási jogát eladja az újító, úgy minden darab után megkapja az őt megillető díjat.

Az évente 1000 újító támogatása kiindulási adatot jelent, amennyiben 5000 ezer támogatásra érdemes innováció után igényelnek támogatást, akkor 5 ezer újító fogja megkapni az 1 millió forintos támogatást.

2./  ÉVENTE 1000  FŐISKOLÁS, EGYETEMISTA KAPHAT 1 MILLIÓ FORINT ÁLLAMI TÁMOGATÁST INNOVÁCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁRA

Minden évben 1000 egyetemista és főiskolás kapjon 1 millió forint vissza nem térítendő támogatást új ötletek, új elképzelések megvalósításához. Már a felsőoktatásban el kell elkezdeni az innováció állami támogatását, mert így születhetnek, merész új ötletek, ez adhat lendületet a fiatalkori kreativitásnak.

FINANSZÍROZÁS  

Az innovációt ösztönző támogatások olyan csekély összeget jelentenek a költségvetés szempontjából, hogy talán szót sem érdemes rá vesztegetni. 1000 újító támogatása 1 millió forinttal 1 milliárd forintot jelent és 1000 egyetemista innovációjának 1 millió forinttal történő támogatása plusz 1 milliárd forintot. De azért mégis néhány példa. Ennyibe kerül egy nemzeti konzultáció, de ennek sokszorosa megy plakátolásra. Ennél 1 milliárddal többet kap a professzorok alapítványa, a vadászati kiállításra ami alig hoz bevételt ennek 30-szorosát költötte a kormány.



JÓLÉTI FORDULAT 3.

VÁLLALKOZÁST ÖSZTÖNZŐ TÁMOGATÁSOK, JUTTATÁSOK  

Cél:  az egyén önerőből történő boldogulásának, új vállalkozások létrejöttének ösztönzése állami támogatásokkal, juttatásokkal.

1./  ÉVENTE 10 000 ÚJ VÁLLALKOZÁSNAK 1 MILLIÓ FORINT ÁLLAMI TÁMOGATÁS

Évente 10 ezer induló magyar vállalkozás kapna az államtól 1 millió forint vissza nem térítendő támogatást, induló tőkét az új ötletek, új elképzelések megvalósításának elindításához.

2./  10 EZER ÚJ VÁLLAKOZÁST AD AZ ÁLLAM A VIDÉKI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉHEZ

A jóléti fordulat keretében a magyar állam 10 ezer vállalkozást adna, főként vidéken élők részére, akik vállalják erre a felkészítést és eredményes vizsgával bizonyítják alkalmasságukat. A vállalkozásokat olyan térségekben élő pályázók kapnák, ahol nincsenek munkahelyek. Az oda telepített vállalkozások bővülve, fejlődve új munkahelyeket hoznának létre.

A cél, hogy vidéken, helyben jöjjenek létre olyan új vállalkozások, olyan minták, melyek helyben munkát, megélhetést, jövedelmet biztosítanak, minták, amelyek késztetést jelenthetnek mások számára is. Az államtól kapott vállalkozások működtetői kezdetben megkapják a közmunkás bért.
A vállalkozások főként kézügyességet igénylő termékek előállítására jönnek létre, melyek között első helyen az ajándéktárgyak készítése szerepel. Az ajándéktárgyra mindig van és lesz kereslet. A világon több milliárd darab ajándéktárgyat értékesítenek.

A vállalkozások működtetését, a munkafolyamatokat az előkészítő képzés során sajátítják el a pályázók, a kész termékek egy megszervezett értékesítési láncon keresztül kerülnek értékesítésre.

Ezt a vidéki foglalkoztatásra egyfajta megoldást jelentő vállalkozó hálózatot csak egyszer kell megcsinálni, összeszervezni, mert utána önjáró, önműködő lesz, sőt, öngerjesztővé válik a folyamat.

Az Orbán-kormány sok százmilliárd forint támogatást adott munkahelyteremtésre. Ennek kis töredékéből megoldható, hogy vidéken ahol nincsenek munkahelyek ilyen vállalkozások telepítésével megoldódjon a helyi foglalkoztatás, új munkahelyek jöjjenek létre, ne csak a közmunka legyen az egyetlen megélhetést biztosító lehetőség. Ez esetben az állam nem cégeknek ad milliárdokat munkahely teremtésére, hanem gazdaságszervezéssel saját maga hoz létre munkát adó vállalkozásokat.

Ezt a vidéki foglalkoztatásra egyfajta megoldást jelentő vállalkozó hálózatot csak egyszer kell megcsinálni, összeszervezni, mert utána önjáró, önműködő lesz, sőt, öngerjesztővé válik a folyamat.

FINANSZÍROZÁS  

Ami a finanszírozást illeti, 10 ezer új vállalkozás indulásához nyújtott 1 millió forint állami támogatás összesen 10 milliárd forintot jelent, 4 milliárd forinttal kisebb kiadást mint az Orbán-kormány által a magyar emberek pénzéből a külföldi focikluboknak nyújtott 14 milliárd forint támogatás.

Azok, akik nem kérdezték meg, hogy miért adott az Orbán-kormány 60 milliárd forintot a Vajdaságnak, miért adott sok milliárdot erdélyi, önmagukat magyarnak valló, jelentős részben román vállalkozóknak traktorvásárlásra, üvegházak építésére, miért adott vajdasági magyaroknak, jelentős részben önmagukat magyarnak valló szerbeknek több milliós támogatást házvásárlásra magyar közpénzből, azok ne kérdezzék meg, hogy a 2022-ben hivatalba lépő új kormány miért adna a Magyarországon született, Magyarországon élő 10 ezer magyarnak magyar közpénzből létesített vállalkozást, hogy új munkahelyek létesüljenek olyan vidéki térségekben ahol csak közmunka az egyetlen munkalehetőség.


JÓLÉTI FORDULAT 4.

BÉRLAKÁSOK, CSALÁDI KOLLÉGIUMOK ÉPÍTÉSE

A magyar emberek jelentős része változást akar. Európai demokráciában, európai jogállamban szeretne élni, ahol a magyar ember az első. A magyar emberek munkájából származó bevételt és az uniós ingyenpénzt ne egy urizáló, pazarló kormány osztogassa el baráti körben és szórja szét külföldre, ellenőrizhetetlen támogatásokra, költse el kedvteléseire, hanem abból a régóta esedékes jóléti fordulat legyen megfinanszírozva.

A magyar költségvetésben nem a társadalom igényeit, szükségleteit leképező arányosság érvényesül, a sportberuházások arányosság tekintetében a lehetséges több mint tízszeresét viszik el a költségvetésből. Magyarország kis ország és képtelen arra, hogy annyi sportlétesítményt képes legyen fenntartani, működését finanszírozni, ami egy 50 milliós népességgel bíró közepes méretű országnak is jelentős terhet jelentene. Ez a megalománia már az olimpia rendezésére illetve annak előkészítésére fordított százmilliárdok költésekor is heves vitát váltott ki.

A Baranyai-kormány stadionok, sportcsarnokok helyett bérlakásokat, családi kollégiumokat építene.

1./  BÉRLAKÁSOK ÉPÍTÉSE

A bérlakásokba először az albérletben vagy szülőknél lakó és gyereket nevelő családok költözhetnének, közülük is elsőbbséget élveznének a gyermeket egyedül nevelő szülők.

Magyarországnak minden gyermekre szüksége van. Szükség van arra a félmillió magyar gyermekre is, akiket egy szülő nevel és akiket az Orbán-kormány elhibázott, torz családpolitikája hátrányosan érint. Az egy vagy több gyermeket egyedül nevelő szülők jelentős része albérletben él vagy a nagyszülők lakásában. Számukra a CSOK, a kormány lakástámogatási rendszere nem jelent megoldást. Az egyszülős családok száma 300 ezer és többségük lakhatási problémával küzd. Nekik megfizethető bérlakások kellenének.

Stadionok, sportcsarnokok építése helyett, százmilliárdokat elnyelő sportversenyek, vadászati világkiállítások rendezése helyett bérlakásokat kell építeni, melyekbe először a gyermeket nevelő, albérletben vagy szülőknél élő családok - közülük is elsőként a gyermeket egyedül nevelő szülők - költözhetnek, kedvezményes bérleti díjat fizetve.

Magyarországnak minden gyermekre szüksége van. Az államnak kötelessége, hogy lehetőségeihez mérten segítse,  tisztességes, európai viszonyok között élhessenek a magyar gyerekek.

Ami a finanszírozást illeti, néhány adat. A Fudan egyetem létesítésére szánt 500 milliárd forintból 20 ezer két szobás, 25 millió forintból megépíthető bérlakás készülhetne. A belgrádi vasútvonal megépítésére szánt 1000 milliárd forintból 40 ezer hasonló bérlakás készülhetne. Az MC alapítvány részére adott 290 milliárd forintból 11 600 bérlakás épülhetne. A vadászati világkiállításra adott 60 milliárd forint közpénzből 2400 bérlakás épülhetett volna. A Vajdaságnak adott 60 milliárd forintból ugyancsak 2400 bérlakás épülhetett volna. A 2018 decemberében a sportszervezetek, egyházi szervezetek és alapítványok között szétosztott 200 milliárd forint költségvetési maradvány-közpénzből 8000 ezer bérlakás épülhetett volna. Ez idáig 84 400 bérlakás. És nem került szóba az a sokszor 2-3 milliárd amit az Orbán-kormány csak úgy szétosztott ilyen vagy olyan támogatásra, ami sok száz bérlakás árának szétosztását jelentette.

2./  CSALÁDI KOLLÉGIUMOK ÉPÍTÉSE  

Speciális kollégiumokat kell építeni, ahol a gyermeket egyedül nevelő szülők átmeneti időszakra, például krízishelyzet esetén vagy rövid távú külföldi munkavállalás esetén elhelyezhetik gyermekeiket, ahol azok a gyerekek is otthonra találhatnak, akiknek sorsa nem hordozta a családi gondoskodás, törődés lehetőségét.

Magyarországon a gyermekek megfelelő életkörülményeinek biztosítása a sportot is leelőző szempont.

A speciális kollégiumokat családi kollégiumoknak is nevezhetnénk.  Nem csupán diákszállások lennének hanem a nevelést segítő, számos olyan ismeretet adó közösségi létesítmények, melyekben valamilyen szinten megvalósulhatna az amit egy gyermek családi közösségben élhet meg. A kollégiumokban számos szabadon választható foglalkozás segítené a különböző helyeken és szituációkban illendő viselkedési normák elsajátítását, mindazon képességek megszerzését melyek az életben való érvényesüléshez szükségesek és általában a családi közösségekben kerül sor ezek átadására, így a határozott kiállás, a magabiztosság, a megfelelő önkifejezés képességének megszerzését, gyakorlását.

Az ilyen kollégiumokban mód nyílna tartós és rövid időtartamú bennlakásra és mód nyílna bejárásra, például az említett foglalkozásokon való részvételre. A kollégiumok rászorultsági elven a nem bennlakók részére is biztosíthatnának étkezési lehetőséget.

Az iskolában a diákok a tananyagot sajátíthatják el. A speciális, családi, felzárkóztató kollégiumokban azt sajátíthatnák el, hogyan kell tanulni, hasznosan beosztani az időt, hogyan kell felkészülni a sikeres életre, mert erre minden magyar gyereknek meg kell adni az esélyt.

Az ilyen speciális kollégiumok fenntartása, működtetése csak töredékébe kerülne annak, amit az Orbán-kormány a fociakadémiák fenntartására, működtetésére költ.


GAZDASÁG  -  FOGLALKOZTATÁS

MODELLT KÉNE VÁLTANI    

Orbán teljes foglalkoztatásra tervezett munkaalapú rendszere már indulásakor bukásra volt ítélve és ezt valószínűen ők is tudták, mivel könnyen átlátható logikai összefüggés.

Ha a rendszer eléri a teljes foglalkoztatást, akkor megáll a fejlődés, mert már teljes a foglalkoztatás és nincs szabad munkaerő a további bővüléshez, új beruházások indításához.

Orbán munkaalapú rendszere kizárólag a honi munkaerővel számol, melynek teljes foglalkoztatása jelenti a végső célt. A végső cél nem csak a csúcspontot, de egyben a fejlődés végpontját is jelenti, mivel elfogyott a munkaerő, a teljes foglalkoztatással a gazdaság elérte fejlődésének felső határát. Mivel nincs munkaerő nem indulnának új beruházások, hiszen nem lenne aki működtesse, nem lenne aki az új üzemekben, új gyárakban dolgozzon.

Ha nincs szabad munkaerő akkor miért jönnének ide beruházások? A befektetők oda mennének ahol saját forrásból, bevándorlásból van elég munkaerő. Egyre erősödik az a kritikai hang, amely a teljes foglalkoztatást célul kitűző munkaalapú rendszer elhibázott modellje mellett az elhibázott bevándorlási politikát jelöli meg a kialakult helyzet okaként.

Orbán bevándorlásellenes politikájának nyílt feladása kellene ahhoz, hogy elismerhető legyen a magyar gazdaság sem működtethető bevándorló vendégmunkások nélkül, de erre nincs esély. Ugyanakkor Magyarországon a többség számára már nyilvánvaló, hogy az Orbán-kormány bevándorlás ügyében tett nyilatkozatai és intézkedései szöges ellentétben állnak egymással. Orbán Viktor kormánya azt hirdeti, hogy Magyarország útját állja a bevándorlásnak, ugyanakkor Ukrajnában és Szerbiában, sőt Ázsiában, Indiában, Vietnámban és Törökországban is bevándorlókat toboroz, akik Magyarországra jönnének vendégmunkásnak. A több tízezer letelepedési kötvénnyel érkezett bevándorlóról már nem is érdemes beszélni.

Elismert adatok szerint 2019-ben 75 ezer vendégmunkás bevándorló érkezett Magyarországra. A legális bevándorló is bevándorló. Más vallás, más kultúra, más erkölcs, más szokások. A magyar identitás védelmezőjeként fellépő Orbán-kormány egy év alatt 75 ezer idegen vendégmunkásként való betelepedését engedélyezte.

Háttérbeszélgetéseken már neres politikusok is elismerik, hogy sem a magyar gazdaság, sem az EU gazdasága nem működtethető bevándorlás nélkül, mert sem Magyarországon, sem az Európai Unióban nincs elég új munkaerő a gazdasági fejlődéshez. Nincs elég új munkaerő új beruházások elindításhoz, nincs elég új munkaerő az új üzemek, új gyárak elindításához, működtetéséhez, ez csak bevándorlásból pótolható.Látható, hogy nincs elég munkaerő Orbán munkaalapú rendszerének működtetéséhez, ezért fogadták el a rabszolgatörvényt, hogy a hiányzó munkaerőt a meglévő munkaerő túlmunkájával pótolják. A nyugdíjasok bevonása, aktivizálása a remélt eredmény töredékét sem hozta. A nyugdíjas munka után érdeklődő nyugdíjasok többsége nem vállalna termelésben munkát, főként szalag mellett nem.

A helyzet tarthatatlansága a Fidesz számára is nyilvánvaló és a bevándorlásellenes propaganda már a kommunikáció szintjén is halkul, a gyakorlatban pedig folyamatos és egyre erősödő a bevándorlás a hiányzó munkaerő pótlására. Ez viszont ugyan kimondatlanul, de Orbán-modelljének csődjét jelenti. 

Modellt kéne váltani.

A VALÓS HELYZET  

Az Orbán-kormány gazdasági modellje, az összeszerelős munkaalapú rendszer a magyar gazdaság egysíkú fejlődését eredményezte. A magyar exportnak csak 23 %-át állítják elő magyar vállalatok és ennek jelentős része is mezőgazdasági termék, feldolgozatlan nyers termék. Alig van magyar fejlett ipari termék amikor az ország a negyedik ipari forradalomra készül.

A kivitel több mint háromnegyedét külföldi cégek produkálják. A munkaerőhiány miatt rohamosan emelkedő bérek szintje rövidesen eléri azt az értéket, ami már inkább távozásra mint maradásra készteti az itt lévő multikat és külföldi tulajdonban lévő vállalatokat. Ez viszont azzal jár, hogy a magyar export akár 50 %-al csökkenhet, hiszen a jelenlegi export több mint 75 %-át vagyis háromnegyedét már külföldi cégek állítják elő. Ez pedig beláthatatlan következményekkel járna.

Már most is erősen szivárog a munkaerő a sokkal többet fizető külföldi munkákra, nem véletlen, hogy a hiányzó munkaerőkapacitást a rabszolgatörvénynek nevezett túlóratörvénnyel próbálják meg biztosítani. Meg persze bevándorlással, úgy, hogy vendégmunkásoknak nevezik őket. A legális bevándorló is bevándorló. Más vallás, más kultúra, más erkölcs, más szokások.

A magyar gazdaság versenyképességének fejlesztéséhez és a modernizáláshoz szükséges pénzek a sportba, a fociba mentek és mennek. A kutatóintézetekben és nem kutatóintézetekben lévő innováció fókuszálására és termelésbe való átforgatására alkalmas létesítmények és projektek helyett stadionok, sportcsarnokok, focipályák épülnek, melyekkel nem valósulhat meg a negyedik ipari forradalom vagy a hightech iparág térnyerése.

1,7 MILLIÓ BEVÁNDORLÓT KÉNE BETELEPÍTENI ORBÁN ÍGÉRETÉNEK TELJESÍTÉSÉHEZ

2030-ra Magyarország tartozzon az Európai Unió öt legjobb országa közé, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni –  mondta Orbán Viktor 2018-ban a Magyar Diaszpóra Tanács VIII. plenáris ülésén. Azóta se fejtette ki, hogy mit kellene ehhez tenni, de megtették helyette mások.

Ebből a gazdasági teljesítmény intenzív növeléséhez szükséges munkaerő biztosítása az amit sokan aggasztónak találnak. Már most nincs elég munkaerő Orbán összeszerelős munkaalapú rendszerének működtetéséhez. Becslések szerint 800 ezer magyar külföldön dolgozik.  Azért fogadták el a rabszolgatörvényt, hogy a hiányzó munkaerőt a meglévő munkaerő túlmunkájával pótolják. A nyugdíjasok bevonása, aktivizálása a remélt eredmény töredékét sem hozta. A nyugdíjas munka után érdeklődő nyugdíjasok többsége nem vállalna termelésben munkát, főként szalag mellett nem.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy nincs elég új munkaerő új beruházások elindításhoz, nincs elég új munkaerő új üzemek, új gyárak elindításához, működtetéséhez, és ez csak bevándorlásból pótolható. Elismert adatok szerint 2019-ben 75 ezer vendégmunkás bevándorló érkezett Magyarországra. A magyar identitás védelmezőjeként fellépő Orbán-kormány egy év alatt 75 ezer idegen bevándorló vendégmunkásként való betelepedését engedélyezte.

Ahhoz, hogy Magyarország megközelítse azt a gazdasági szintet ami alapján 2030-ra az Európai Unió öt legjobb országa közé tartozna, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni, legalább 1,7 millió bevándorlót, vendégmunkást kellene betelepíteni, mert Magyarországon ehhez nincs elég munkaerő. Egy bevándorlóval optimista számítással még 3 fő jönne, egy feleség és két gyerek. Ez pluszban háromszor 1,7 millió, azaz 5,1 millió főt jelentene, a vendégmunkásokkal együtt pedig már 6,8 millió főt, ami megközelítené az előrejelzések szerint 2030-ra 8 millióra csökkenő magyar lakosság számát.

Orbán összeszerelős  munkaalapú rendszere már nem működtethető vendégmunkások nélkül, mert a hazai munkaerő elfogyott.  Modellt kéne váltani vagy megbarátkozni nagy létszámú bevándorló vendégmunkás betelepítésével.



GAZDASÁG  -  NAGYLÉPTÉKŰ FEJLŐDÉS


AZ ÍGÉRET FÖLDJE 


A rendszerváltáskor sokan hittek benne, hogy Magyarország az ígéret földje lesz. 5-10 év alatt utolérjük Ausztriát és majd hasonló színvonalon élhetünk mint az osztrákok.

Nem így lett! De maradt a kérdés: mit kellene tenni ahhoz, hogy rövid idő alatt utól érjük Ausztriát? Mi kellene ahhoz, hogy Magyarország elérje azt a gazdasági teljesítményt ami az osztrák vagy német szintű jólét biztosításához szükséges?  Hogyan hozható létre 5 év alatt az a gazdasági teljesítmény, ami a spontán gazdasági növekedés révén csak 50 év alatt jönne létre? Lehetséges, hogy ne kelljen végigjárni egy áldozatokkal és lemondásokkal teli hosszú fejlődési utat, mert létezik jóval rövidebb út is amelyen jóval könnyebben célba érhetünk?

A jobb átláthatóság érdekében kezdjük egy viszonyítással. Kezdjük azzal, hogy mennyit ér a jelenlegi 1 %-os magyar gazdasági növekedés euróban és mennyit ér euróban az osztrák 1 %-os gazdasági növekedés.

Az 1 %-os magyar gazdasági  növekedés az egy főre jutó GDP-t alapul véve 133 eurót ér, az 1 %-os osztrák gazdasági növekedés 408 eurót ér.  Összevetve az euróban mért gazdasági növekedéseket látható, hogy 3 % magyar gazdasági növekedés egyenértékű 1 %-os osztrák gazdasági növekedéssel, azért mert az osztrák gazdaság teljesítőképessége háromszor akkora mint a magyar gazdaságé.

Elkeserítő realitás, hogy 6 %-os magyar gazdasági növekedés kellene  ahhoz, hogy euróban mérve azonos értékű növekedést produkáljunk  mint a 2 %-os osztrák gazdasági növekedés. 10 % feletti magyar gazdasági növekedés kellene ahhoz, hogy elkezdődhessen a felzárkózás. Ahhoz pedig, hogy 2030-ra az EU 5 legjobban teljesítő országa közé tartozzunk évente legalább 20 %-os gazdasági növekedésre lenne szükség.

Orbán modellje, amit magyar modellnek is neveznek sem a gazdasági szerkezet, sem az adórendszer tekintetében nem alkalmas arra, hogy a magyarországi jólét megteremtéséhez szükséges gazdasági alapokat biztosítsa. A jelenlegi munkaalapú összeszerelős rendszer még arra sem képes, hogy euróban mérve  a 2 %-os osztrák gazdasági növekedéssel egyenértékű 6 %-os gazdasági növekedést produkáljon.

A jóléti rendszer gazdasági alapjának megteremtéséhez nagyléptékű gazdasági fejlődés kellene, amire a jelenlegi magyar gazdaság szerkezete alkalmatlan. Alig van fejlett magyar  ipari termék, a magyar exportnak csak 23 %-át állítják elő magyar vállalatok és ennek jelentős része is mezőgazdasági termék, feldolgozatlan nyers termék. A kivitel több mint háromnegyedét külföldi cégek produkálják.A jóléti állapothoz közelítő béremelések esetén a külföldi cégek több mint fele távozna Magyarországról.

Szinte felfoghatatlan mire alapozta Orbán Viktor azt a jövőbe mutató kijelentését - melyet azóta is számosan hangoztatnak -, hogy 2030-ra Magyarország tartozzon az Európai Unió öt legjobb országa közé, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni.

Mivel Ausztria a szomszédunk a szinte irritáló jóléttel, így soha nem szűnő kérdés marad, mit kellene tenni ahhoz, hogy beérjük Ausztriát? Hogyan lehet létrehozni Magyarországon is a jólét biztosításához szükséges gazdasági teljesítményt? Hogyan lehetne felpörgetni a gazdasági növekedést?

NAGYLÉPTÉKŰ GAZDASÁGI FEJLŐDÉS

A magyarországi jólét megteremtéséhez szükséges gazdasági teljesítmény létrehozásához nagyléptékű gazdasági fejlődésre, ugrásszerű gazdasági növekedésre lenne szükség. Nem reménytelen a helyzet, mert létezik megoldás, van innováció a nagyléptékű gazdasági fejlődésre, mégpedig a B-modell.

A nagyléptékű gazdasági fejlődés a B-modell szerint két faktoros gazdasági növekedéssel valósítható meg. Ez esetben a spontán növekedést kiegészíti a szervezett gazdaságfejlesztésből származó új típusú növekedés. Két faktoros növekedés esetén két motor hajtja a gazdaságot.
A B-modell nem a teljes foglalkoztatásra alapozza a gazdasági fejlődést, hanem a nagy tömegű szolgáltatás és árú értékesítésére, ami mellé odateszi a piacot, a keresletet is. A B-modell szerinti ugrásszerű gazdasági növekedést a pár év alatt megvalósítható óriásprojektek biztosíthatják  30-50-100 milliárd eurós jövedelemtermelő képességükkel.

A jelenlegi gazdasági növekedést a spontán gazdasági növekedés biztosítja. Az állam ugyan rásegít a növekedés gerjesztésére, támogatást ad cégeknek munkahelyteremtésre, de a jólét megteremtéséhez szükséges gazdaságfejlesztés, gazdaságszervezés célként fel sem merül.
Nagyléptékű gazdaságfejlesztés esetén az állam gazdaságszervezéssel is beszáll a gazdaság fejlesztésébe és megteremti a nagy tömegű áru vagy szolgáltatás értékesítéséhez a feltételeket óriásprojektek létrehozásával. Ezzel a gazdaságfejlesztési technikával akár 5 év alatt létrehozható az a gazdasági teljesítmény, amely spontán önszerveződéssel csak 50 év alatt jönne létre.

A B-modell esetében az egyik növekedési faktort a természetes úton létrejövő gazdasági növekedés jelenti, amit jogi szabályozással, adópolitikával, hitelekkel, támogatásokkal lehet befolyásolni. Ennek mértéke jó esetben megközelítheti az 5 %-ot. A b-modelles második növekedési faktor létrejötte tervezett módon és terv szerinti idő alatt biztosítható megaprojektek létrehozásával. Az óriás projektek és ezek megaprojektjei keretet jelentenek a nagy tömegű áru és szolgáltatás értékesítéséhez, az értékesítést a projektek kereteiben működő vállalkozások végzik.

MEGAPROJEKTEK 

Nagyléptékű gazdasági fejlődés, ugrásszerű gazdasági növekedés áruk vagy szolgáltatások nagy tömegű értékesítésének megszervezésével érhető el.

Az ipari vonal felejtős, nincs hozzá innovációs háttér és kellő nagyságú piac, másrészt nincs hozzá munkaerő, hiszen az új beruházások indításához is bevándorló vendégmunkásokat kell toborozni. Az ideológia ugyan széppé teheti a keserű valóságot, így a neres vízióban a magyarok milliói szalag fölött görnyedve valósítják meg a keményen dolgozó kisember ideálját, azzal a boldog tudattal, ha munka van minden van. De azzal a neres agytröszt is tisztában van, hogy Ausztria gazdasági teljesítményének utól éréséhez, de akár megközelítéséhez vezető utat nem az illiberális összeszerelős munkaalapú gazdasági szisztéma jelenti.

Marad a szolgáltatás meg a magyar találékonyság, ebből kell kihozni a maximumot. Az is nyilvánvaló, hogy a magyarok sokkal szívesebben dolgoznak a szolgáltatásban mint az iparban, a termelés bármely vonalán, mert a szolgáltatás kötetlenebb és könnyebb és miért választaná valaki a nehezebbet, a rosszabbat. A kezdeményezés is sokkal erősebb a szolgáltatás terén és a tőke is könnyebben és gyorsabban áramlik szolgáltató projektekbe.

Külföldre kitekintve is az tapasztalható, hogy akik tudják miből jön a pénz, azok nem annyira termelésbe, inkább szolgáltatásba fektetnek. A sivatag közepén is lehet nagy üzlet a szolgáltatás. Dubaj nem csupán a világ fontos szolgáltató központja lett, de olyan üzleti központ is, ahol milliárdos üzletek születnek.

De nem is kell messzire menni, itt a budapesti bulinegyed példája. Aki tudta akadályozta, az állam, az önkormányzat oldaláról egy forint támogatást nem kapott, mégis összeállt, ragyogóan működik és európai hírnévre tett szert. Az írek, skótok, angolok, de a svédek is itt tartják a legénybúcsúkat és azok a fiatalok akiknek drága Ibiza azok Budapestre a bulinegyedbe jönnek szórakozni.

Induljunk ki a számokból. Ausztriában az egy főre jutó GDP értéke 40 807 euró, az egy főre jutó magyar GDP 13 340 euró. Az osztrák gazdaság teljesítménye ezek szerint háromszorosa a magyar gazdaság teljesítményének, vagyis 200 %-os lemaradást kellene behozni. A magyar gazdaság jelenlegi produktumának a kétszeresét kellene pluszban előállítani ahhoz, hogy beérjük Ausztriát. Kezdjünk számolni.

270 milliárd euró plusz bevételt hozó gazdasági fejlődést kéne összehozni mondjuk 5 év alatt. Ez túl nagy falat, de a megduplázás már könnyebben teljesíthető lenne óriásprojektekkel. Induljunk ki valós adatokból. Pl. a müncheni sörfesztivál bevétele másfél milliárd euró, mondjuk 1 milliárd eurót hoz egy hét alatt. Ha sikerülne létrehozni heti 1 milliárd euró bevételt biztosító óriásprojektet, az egy év alatt 52 milliárd eurót jelentene vagyis 39 %-os gazdasági növekedést.

Ahhoz, hogy megduplázzuk a magyar GDP-t, elérjük Ausztria teljesítményének kétharmadát a jelenlegi egyharmad helyett az év minden hetében 2,5 milliárd euró bevételt hozó óriás projektet kellene összehozni. Ez összeállhatna mondjuk 5 db szolgáltató megaprojektből, úgy, hogy egy átlagosan heti 500 millió eurós bevételt teljesít. Elvileg nem lehetetlen küldetés ennek megvalósítása.

A B-MODELL  PROJEKTJEI 

Ahhoz, hogy Magyarországon is olyan virágzó gazdaság és jólét legyen mint a szomszéd Ausztriában stratégia kell, terv kell és az ezt megvalósító gazdaságszervezés. Ha nincs terv a jólét megteremtésére alapot adó gazdasági fejlődésre, akkor nem is lesz jólét.

1./  ÜZLETI KÖZPONT - SZOLGÁLTATÓ VÁROS

A 2,5 milliárd euró bevételt hozó óriás projekt 5 olyan megaprojektből, 5 olyan üzleti, kereskedelmi és szórakoztató központból  valósulhatna meg,  ahol nappal minden az üzletről szól, az éjszaka pedig a szórakozásé. Ezek létrehozása hasonlóan indulna mint az ipari parkoké, egy jelentős terület alkalmassá tétele, utak, infrastruktúra kiépítése. Egy megaprojekt Budapest mellett, a másik négy a szomszédos országokba vezető főútvonalak mentén.

Egy ilyen üzleti, kereskedelmi és szolgáltató központ olyan szolgáltató város lenne, ahol az üzleti kapcsolatteremtés, az üzleti lehetőségek megismerésének sokféle lehetőségét felvonultató létesítményhálózat és infrastruktúra áll rendelkezésre, ahol a szórakozás körében létező minőségi szolgáltatás sokszínűségének olyan kínálata létezik, mely mágnesként vonzza a fizetőképes keresletet.

A folyamatosan működő hatalmas vásárvárossal, üzleti központtal, hagyományos és tematikus szállodákkal, banknegyeddel, szerencsejáték és szórakoztató negyeddel, továbbá nemesfém- és műtárgypiaccal is rendelkező város méretű üzleti és szolgáltató központok a Wall Street és Las Vegas együttlévőségét, New Orleans és Amszterdam feelingjét hordozó szolgáltató városként funkcionálnának, ahol nappal minden az üzletről szól, éjszaka pedig a szórakozás a meghatározó. Az üzleti kapcsolatteremtés, az üzletre találás folyamatos lehetősége, a szórakozás és a szolgáltatások sokszínűsége, a hely hangulata pedig feltehetően újból és újból idevonzza azt, aki már egyszer volt itt, belekóstolt az itteni életbe, de valószínűen sokan jönnek először idelátogatók is a kíváncsiság miatt.

A szolgáltató város egy része folyamatosan működő vásárváros lenne, kiállító termekkel, standokkal, lennének plázák, üzletek shoppingolásra és persze sok szórakoztató létesítmény. Különböző klubok, üzleti pubok várnák az üzletembereket, befektetőket. Ismerkedésüket, üzleti partnerek egymásra találását applikációk segítenék Aranybánya lenne informatikusok számára, de nyelveket beszélő jogászoknak és közgazdászoknak is. Üzleti tervek, szerződések készítése, üzleti képviseletek ellátása, üzleti asszisztencia mint szolgáltatás biztosítása.

A biznisz pubok, üzleti klubok kirakataiban lévő hatalmas képernyők, forgalmas helyen lévő hatalmas kijelzők mutatnák, hogy adott helyen mi a meghatározó, mit keresnek, mit ajánlanak, mi az elérhetőségük, hol lehet találkozni a partnerrel, stb. Mobil applikációk sokasága pörgetné az üzletet. Este szórakozóhelyek tömege várná a kikapcsolódásra vágyókat, a szórakoztatás számos műfaja kapna teret. Profi bokszmeccsek melyekre fogadni lehetne, kaszinók, szerencsejátékok sokasága és sok bár, mulató hangulatos műsorokkal.

A megaprojektek sok jól fizető állást biztosítanának, szinte biztos, hogy a külföldön dolgozó magyarok közül is sokan hazajönnének, mert itt jobban megtalálnák számításukat, akár vállalkozóként, akár alkalmazottként.

A város méretű kereskedelmi központ és szolgáltató park üzleti idegenforgalomból, szerencsejátékból, bevásárló és egyéb turizmusból származó bevétele mellett még nagyobb rész keletkezne a kapcsolódó áru és pénzforgalomból, a logisztikából, szállításból. Több tízezer vállalkozás és több mint 100 ezer ember lenne egy ilyen szolgáltató város működtetője.

Egy ilyen megaprojekt a modellezés és üzleti számítás szerint is képes lenne heti 500 millió euró bevétel biztosítására. 5 ilyen megaprojekt által összejöhetne a heti 2,5 milliárd euró, éves viszonylatban 130 milliárd euró a magyar GDP összege.

Az e körben szóba jöhető fizetőképes keresletet biztosító célcsoport meghatározó részét a hazai, de nagyobb részben külföldi vállalkozók, üzletemberek, cégek közép- és felső vezetői jelentenék, akik megengedhetik maguknak, hogy igénybe vegyék a szolgáltatásokat, másrészt összekötik a hasznost a kellemessel, az üzleti lehetőségek felkutatását a szórakozással. Ők megengedhetik maguknak, hogy sok alkalommal, sok pénzt költsenek, ami nagy tömegű áru- és pénzmozgást eredményez..

Az üzletemberek, vállalkozók, cégek közép- és felsővezetői mellett valószínűen sok vendég várható a hazai és külföldi módos, tehetős középosztály köréből is, ők ugyancsak megengedhetik maguknak, hogy évente többször is kiruccanjanak ide, akár a kíváncsiság okán vagy azért, hogy jól érezzék magukat, a számos csábító lehetőség pedig arra ösztönzi őket, hogy itt költsék a pénzüket.

Utazási irodák állnának rá az ilyen utak szervezésére, külföldi irodákkal együttműködve szerveznék az utakat. Aki pedig már itt van, az felkeresné Budapestet, esetleg a Balatont vagy gyógyvizes fürdőket, az utazási irodák ajánlatában szereplő nevezetességeket. Ez is jelentős élénkülést hozhatna az idegenforgalomban, javítaná a szállodák kihasználtságát, tovább növelné a turizmus bevételeit.

A megvalósulást illetően, ahogy létrejött és felkapott hely lett Dubaj, ahogyan létrejött és felkapott hely lett a budapesti bulinegyed hasonló módon létrejöhetne és felkapott hellyé válna az 5 üzleti és szórakoztató központként működő megaprojekt.

2./  NYUGDÍJASOK IBIZÁJA PROJEKT

A jövőkutatók szerint már 5-7 év múlva a nyugdíjasok  - főként az EU jóléti államaiban élő nyugdíjasok - jelenthetik fogyasztói szempontból a legnagyobb vásárlóerőt. Ez nem hagyható figyelmen kívül amikor a gazdaságfejlesztés irányait kell számba venni Magyarországon. Miért ne lehetne Magyarország vonzó célpont Európa jómódú nyugdíjasainak, hogy itt költsék a pénzüket?

Magyarország lehetne a nyugdíjasok Ibizája!  Ahogyan európai hírű lett a magyar bulinegyed, hasonlóan európai hírű lehetne a magyar gyógyvizes, külföldi idősekre specializálódott vendégfogadás. A nyugati fejlett államokban élő nyugdíjasok jelentős része olyan összegű nyugdíjat kap, amiből Magyarországon kényelmes elélhet akár hosszabb távon is. Évente több alkalommal ellátogathatnak ide, ahol hasonló korúakkal találkozhatnak fürdőkben, esti programokon, zenés, táncos összejöveteleken. A magyar gyógyvizes üdülőhelyek az európai nyugdíjasok kedvenc találkozóhelyévé válhatnának. Fürdőzés, traccspartik, ismerkedés, este kellemes vacsora, tánc, hangulatos szórakozás. A nyugdíjasok egész évben ráérnek, a magyar gyógyvizes fürdőhelyek és a környezetükben lévő szálláshelyek, szórakoztató, vendéglátó egységek egész évben nyitva vannak és várják a vendégeket.

És lenne egy másik terület is ami ugyancsak nagy vendégkört hozhatna. Németországban, Nagy Britanniában, Franciaországban, Hollandiában és más európai jóléti államokban egyre nagyobb problémát jelent az idősgondozás.  A lakásokhoz kijáró idősgondozásra, az idősotthonokban történő idősgondozásra is nehéz munkaerőt találni. Sok magyar és kelet-európai országból érkező munkavállalót alkalmaznak.

Magyarország kellemes klímája, sok gyógyvizes fürdőhelye révén alkalmas lenne arra is, hogy nagy számú idős külföldi itteni idősek számára létesített szállodákban, panziókban való elhelyezését gondozását biztosítsa. De létrejönnének kifejezetten a külföldiek számára, britek, németek, hollandok számára létesített idősotthonok. Az idősek itteni színvonalas ellátása is jóval olcsóbb lenne az alacsonyabb bérek és a kisebb rezsi miatt.
A külföldi idősek itteni nívós otthonokban vagy hotelekben történő  ellátása, gondozása jelentős bevételt hozna, de ez kiegészülne a külföldi idősekhez látogatóba érkezők által igénybe vett szolgáltatásokból keletkező bevételekkel. A látogatóknak is kellene szállás, ellátás, költenének, vásárolnának, szolgáltatásokat vennének igénybe. A időseket látogató rokonok évente nem csupán egyszer jönnének. A történet másik oldala, hogy ezáltal sok jól fizető állás jönne létre vidéken a szolgáltatás keretében. Ez inkább jelenthetne a magyar vidék számára munkahelyteremtő fejlődési alternatívát mint összeszerelő üzemek telepítése.

A NYUGDÍJASOK IBIZÁJA projekt és a külföldi idősek itteni ellátása olyan szintű és tömegű szolgáltatássá fejlődhetne fel, ami sok, jelenleg külföldön dolgozó és nyelvet beszélő magyar számára is kihívást, jó hazai vállalkozási lehetőséget jelentene. Ennek a projektnek is szívó hatása lenne, ami ugyancsak sok magyar hazatelepülését eredményezné.

Ha van terv, van forgatókönyv a projekt megvalósítására, akkor már csak akarat kell a megvalósításhoz. Ez is olyan projekt, melyet egyszer kell megcsinálni, mert utána önjáró lesz, termeli a bevételt és bővül tovább.

A NYUGDÍJASOK IBIZÁJA projekt és a külföldi idősek itteni ellátása a modellezés és az üzleti számítások szerint évente 10 milliárd euró bevétellel növelhetné a magyar gazdaság teljesítményét.

3./  FUTUR  PROJEKT
 

Magyar tervezők, építők képesek voltak tökéletes marsi környezetet létrehozni az egyik népszerű filmhez. Valószínűen a Holdon lévő viszonyokat utánzó környezet létrehozására is képesek lennének. De most ennek részleteivel nem növelném a tartalmat.

A FUTUR projekt Európa egyik legnépszerűbb disneyland típusú szórakoztató parkja lehetne, amely évente a modellezés, üzleti számítás szerint akár 12-15 milliárd euró bevételt hozhatna, ami nagyjából 10 % gazdasági növekedést jelentene.

4./  SELYEMÚT HELYETT   

Az EU egyik kapuja vagyunk és képesek lennénk az EU területére érkező mintegy 1000 milliárd euró értékű kínai áru harmadának, negyedének a becsatornázására. Ez  a vámbevételek Magyarországra eső részéből, raktározásból, logisztikából, szállításból 20-30 milliárd euró bevételt hozhatna. A szállítás megoldása a fő kérdés. A belgrádi vasútvonal egyébként drága és rossz ötlet, de ebben a konstrukcióban értelmet nyerhetne a létesítése.

5./  10 EZER VÁLLALKOZÁS AZ ÁLLAMTÓL PROJEKT  

Ez esetben nem a nagyléptékű fejlődéshez való hozzájárulás, hanem munkahelyet biztosító 10 ezer vállalkozás létesítése a cél olyan térségekben, ahol a közmunka az egyetlen foglalkoztatási lehetőség. Ajándéktárgyak, egyszerű eszközök háznál vagy közösségi helyeken működő vállalkozások általi előállítása. Az állam biztosítja a felszerelést, eszközöket, kezdeti időszakban az anyagot, az értékesítés megszervezését.

Ilyen vállalkozások által gyártható ajándéktárgyak tervezésére folyamatosan pályázatokat írna ki az állam iparművészek, kreatív ötlettel rendelkezők számára, támogatná minták létrehozását. Ugyancsak pályázatot írna ki az állam és mint újítást vásárolna egyszerű ötletes eszközök kategóriába sorolható műszaki megoldásokat. Amennyiben hazai viszonylatban nem lenne elég gyártható konstrukció akkor külföldiek vásárlásával bővülne a kör.

Az állam külföldi cégeknek ad 10-20 millió forint támogatást egy munkahely létrehozásához, szinte biztos, hogy a 10 ezer, állam által biztosított vállalkozás létrehozása, elindítása ennél jóval kevesebb ráfordítást igényelne.
                                                                                                                      





JOGÁLLAM

Általános értelmezés szerint ott van jogállam ahol a jog uralma minden más hatalom fölött áll.
 
Magyarországon az illiberális politikai rendszer létezése óta nem egyértelműen és nem széleskörűen elismert állapot, hogy a jog uralma minden más hatalom fölött áll.

Másrészt  konkrét esetek bizonyítják, hogy Magyarországon olyan hibrid jogrend létezik, olyan hibrid jogállapot van, amelyben egyaránt hatályban vannak a törvényes jogalkotással létrejött legitim jogszabályok és meghatározatlan számban a törvényen kívüli jogalkotással létesített, bírósági eljárásokban és határozatokban alkalmazott fiktív illegitim jogszabályok. 

Amíg hatályban vannak a fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok, addig hatályban vannak a fiktív jogszabályok is és rendelkezésük, hatályuk kiterjed a célszemélyre, felülírva a rá vonatkozó törvényes és hatályos jogszabályt. 2021-ben valós jogállapot, hogy van olyan magyar állampolgár, akire nem a hatályos jogszabályok, hanem az azt felülíró, 1985-ben bírók által kreált és bírósági határozattal a jogrendbe emelt fiktív jogszabályok jogkövetkezményei érvényesek.

Tagadhatatlan tény, hogy a rendszerváltás után a diktatúra bíróságából jött létre a demokratikus jogállam bírósága, senki nem vizsgálta a bírák szakmai múltját, erkölcsi feddhetetlenségét, pszichikai alkalmasságát. A mai magyar valóságnak része, hogy meghatározhatatlan mértékben olyan bírákra bízták a demokratikus jogállam igazságszolgáltatását, akik a diktatúra időszakában mint a diktatúra szellemisége, a diktatúra hatalomérvényesítési módszerei mellett elkötelezett bírák, vonakodás nélkül, gátlástalanul teljesítették az állampárt utasításait, bűnrészességet vállaltak igazságszolgáltatás elleni bűncselekményekben.

A rendszerváltást követően a bíráknak nem kellett keresztül menni a tisztítótűzön, nem került sor a bírák átvilágítására. Erről szól a Legfelsőbb Bíróság 2001 évben hivatalban lévő elnökének Dr. Solt Pálnak a nyilatkozata a Magyar Nemzet 2001 október elsején megjelent számában:  „A jogállam kialakítása folyamatosan zajlik a bíróságokon, a bírói karon belül. Ennek egyik oka, hogy a rendszerváltás során a bírói kart semmilyen átvilágítás nem érintette.”

Dr. Solt Pál a Legfelsőbb Bíróság elnökeként feltehetően lelkiismereti okokból, másrészt az igazságszolgáltatás tisztasága és tisztessége iránti felelősségtől indíttatva megpróbált elindítani egy reformfolyamatot, amely legalább a fiktív jogszabályok kiszűrését, semmissé nyilvánítását eredményezhette volna. Azzal már sokat nem lehetett kezdeni, hogy a rendszerváltás után a törvényen kívüli jogalkotást végző, fiktív jogszabályokat kreáló pártbírák és pártügyészek is a jogállam bírói és ügyészi karának tagjai lettek, de ennél jóval súlyosabb helyzetet eredményezett, hogy a rendszerváltást követően a pártbírák, pártügyészek által kreált, jogszabályhely nélküli fiktív jogszabályok és azonosítő adatok nélküli, valójában csak a hivatkozás szintjén létező szakvélemények is benn maradtak a demokratikus jogállam igazságügyi rendszerében hibrid jogállapotot eredményezve, ami a mai napig fennáll.

A diktatúra idején a koncepciós perek esetében érvényesült egy pártállami rendezőelv ami a jogalkalmazó pártügyészeknek, pártbíráknak szabadságot és jogot adott a törvényen kívüli jogalkotáshoz és ezen kreált fiktív jogszabályok bírósági eljárásban, bírósági határozatban való való alkalmazásához ha így volt megvalósítható Kádár utasítása, hogy az ügyészség, a bíróság a párt büntetőpolitikájának érvényre juttatását kikényszerítse. E nélkül nem működött volna a diktatórikus jogalkalmazás. A koncepciós perekben nem lehetett volna a párt utasítása szerinti súlyos büntetéseket kiszabni, mert csak pitiáner jogsértések léteztek, amik szabálysértésnek is csekély értékűek voltak.

A rendszerváltás előtti diktatúra alapvetően két módszert alkalmazott a pártállam által valamiért veszélyesnek ítélt személyek kiiktatására.  Az egyik a koncepciós perek révén történő bebörtönözés a másik a politikai pszichiátria zárt osztályaira való bezárás volt. A koncepciós perek esetében az ítéletekhez bűncselekményeket kellett produkálni, amit az MSZMP KB módszertani útmutatása alapján úgy oldottak meg, hogy a célszemély helyzetéhez fiktív privát jogszabályokat gyártottak, kreáltak, ami voltaképpen  törvényen kívüli fiktív jogalkotásnak mondható és ezek megsértésére hivatkozva ítélték el a célszemélyeket.

A rendszerváltás óta eltelt 31 év alatt a politika és az igazságszolgáltatás felső vezetése is kerülte a magyar igazságügyi rendszer, a magyar igazságszolgáltatás valós helyzetének feltárását, reformok elindítását. Rendszerváltáskor jóvátehetetlennek tűnő hibát követtek el amikor a diktatúra igazságszolgáltatását átemelték a jogállamnak nevezett új rendszerbe és a lényeges változtatások véghezvitele nélkül független hatalommal ruházták fel.

Dr. Solt Pál 2001-ben a rendszerváltás után 11 évvel látta, hogy az igazságszolgáltatásban hatalmas a deficit a jogállam kialakítása, a jogállami normák érvényesülése tekintetében, ezért megszólalt a politika, a jogalkotók reagálását várva. Megszólalását kezdeményezésnek tekintve az eredmény ismert. Nem kapott támogatást, sőt! Azóta senki nem próbálkozott hasonló kezdeményezéssel, így maradt a létező állapot és annak jogállamként való nevesítése. Nincs megoldás a fiktív jogszabályok törlésére, semmissé nyilvánítására. A magyar igazságszolgáltatás a fiktív jogszabályok alkalmazását és hatályban tartását jogszerű eljárásnak tekinti, ezt a Legfelsőbb Bíróság végzései, a Legfőbb Ügyészség törvényességi vizsgálatairól készült határozatai igazolják..

Megoldás hiánya miatt létezhet a hibrid jogrend, hibrid jogállapot, amikor hatályban vannak a legitim, törvényesen alkotott jogszabályok és hatályban vannak az illegitim, törvényen kívüli jogalkotással létrehozott, pártügyészek, pártbírák által kreált fiktív jogszabályok.


IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST ÉRINTŐ SZERVEZETI ÉS SZEMÉLYI VÁLTOZÁSOK

Ahhoz, hogy Magyarországon általános értelemben létezzen a jogállam, a magyar igazságszolgáltatás minden területén alkalmazzák a jogállam alapvető normáit jelentős szervezeti és személyi változtatásokra van szükség.

KÜLÖNLEGES ÜGYEK ÜGYÉSZSÉGE

Amikor a jog alkalmazása során már nem elsődleges tényező a jogállam és a jogállamiság érvényesülése, az egyenlő elbánás, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az alaptörvény előírásainak szigorú betartása, amikor  bírák, ügyészek fiktív jogszabályokat kreálhatnak és tarthatnak hatályban bármilyen hosszú ideig következmények nélkül,amikor  bírósági eljárás,  vagy ügyészségi vizsgálat során a jogsértések sokaságát eltűrni kénytelen állampolgároknak nem áll módjukban, hogy érvényesüljön az alkotmány, az alaptörvény, a jogállam biztosította jogorvoslat akkor szükségessé válik egy olyan új független ügyészi szervezet felállítása, amely képes arra, hogy a jog uralmát képviselve az igazságszolgáltatás kontrolljaként valóban a törvényesség legfőbb őre legyen.

A különleges ügyek ügyészségének - Különleges Ügyészségnek -  egyik fő feladata az igazságszolgáltatás átvilágítása, igazságszolgáltatás elleni bűncslekmények, bírói, ügyészi tevékenység során elkövetett hivatali visszaélések feltárása lenne.

KÜLÖNLEGES ÜGYEK ÜGYÉSZSÉGE SZERVEZETI  FELÉPÍTÉS

A különleges ügyek ügyészségének három szervezeti egysége lesz.

1./ Az igazságszolgáltatást érintő, a bírósági eljárásokban, ügyészségi eljárásokban észlelt illetve bejelentett jogsértések, főként büntető anyagi jogsértések, eljárási szabálysértések kivizsgálása. A tisztességes bírósági eljárás szabályainak megsértésével kapcsolatos panaszok kivizsgálása. A jogállami normák betartásával kapcsolatos panaszok, bejelentések, jogorvoslati kérelmek kivizsgálása. A jogállami normák folyamatos ellenőrzése az igazságszolgáltatásban.

2./ Hatóságok törvényességi felügyelete, ezzel kapcsolatos panaszok, bejelentések kivizsgálása. A közpénz, közvagyon sérelmére elkövetett jelentős ügyek vizsgálata. A jelentős, kiemelt korrupciós ügyek vizsgálata. Az államszervezetben, államigazgatásban kiépült korrupciós hálózatok, összefonódások, módszerek feltárása, felderítése, vizsgálata.

3./ A rendszerváltás előtti koncepciós perekben alkalmazott csalárd módszerek vizsgálata. A kádári igazságszolgáltatásban a pártutasításra nemlétező jogszabályokat, nemlétező szakértői véleményeket, nemlétező bizonyítékokat előírásszerűen alkalmazó pártügyészek, pártbírák nyilvántartási listáinak felkutatása. A koncpeciós perek indítására utasítást adó állampárti dokumentumok, feljegyzések, anyagok felkutatása.

A Különleges Ügyészség Hivatala független a Legfőbb Ügyészségtől. A Különleges Ügyészség jogosult vizsgálni a Legfőbb Ügyészség tevékenységét és törvénysértés észlelése vagy bejelentése esetén eljárni.

A Különleges Ügyészség Hivatala nagy számú korrupciós ügy vizsgálata során új szervezeti felállást alkalmazhat, 5-10 főből álló ügyészi csoportok felállításával. Egy ügyészi csoport vezetője az ügyészi gyakorlattal rendelkező csoportvezető ügyész, tagjai pedig az ügyész irányításával elkőkészítő tevékenységet végző jogászok.

Az ügyészi csoportok feladata főként a Korrupcióellenes Hivataltól beérkező jelentős mennyiségű anyag feldolgozása. Az ügyészi csoportok az átlagosnál jóval nagyobb leterhelés miatt kiemelt bérezésben részesülhetnek.

KÜLÖNLEGES ÜGYEK BÍRÓSÁGA

A különleges ügyek bíróságának bírói tanácsába kerülő bírákat a pártatlanság, elfogulatlanság, szakmai felkészültség, feddhetetlenség alapkövetelményeinek figyelembe vételével az országgyűlés erre kijelölt bizottsága választja ki. 

A különleges ügyek bírói tanácsának bírái államtitkári szintű besorolásra érdemesek. Bérezésük a maximális feddhetetlenség és kivételes alkalmassággal arányos mértékű lesz.

A kiválasztás során a jelölt pályázatának megismerése mellett sor kerül a személyes meghallgatásra és a jelöltre vonatkozó adatgyűjtés során összeállt anyag alapos áttanulmányozására is.

A különleges ügyek bírósága dönt a bíróságokon, ügyészségeken feltárt törvénysértések miatt emelt vádat követő bírósági eljárásokban, a hatóságoknál észlelt súlyos törvénysértések, hivatali visszaélések ügyeiben és az államigazgatásban, államszervezetben észlett és feltárt korrupciós hálózatok szervezőinek, résztvevőinek, érintettjeinek ügyeiben is


Az igazságszolgáltatást érintő szervezeti változásokhoz kapcsolódó további anyagok az alábbi  színes BŐVEBBEN  feliratra kattintva megnyíló oldalon találhatók.

BŐVEBBEN 



" 2022-ben győzni kell az európai magyaroknak, hogy újra a nyugathoz tartozzunk és az illiberális munkalapú rendszer helyett az európai értékrend alapján álló demokratikus jóléti rendszer építése legyen a cél, ahogyan azt államalapító István király akarta. "




Az oldalon lévő tartalom, innováció jogtulajdonosa Baranyai József.


BARANYAI  JÓZSEF  Email:  foszerkeszto@civmedia.hu   
Privát email:  jzbaranyai1@gmail.com
 



                                                           


SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK



VAGYONALAPOK


A Baranyai-kormány koncepciója szerint a jelenlegi helyett 3 új vagyonalap jön létre.                                                                         

1./  LAKOSSÁGI VAGYONALAP


A lakossági vagyonalap a Magyarországon született  magyar állampolgárok közös tulajdona lesz.  A lakossági vagyonalap első körben tervezett nagysága 5000 milliárd forint, amely az idők folyamán növekedhet, akár a 10 ezer vagy 15 ezer milliárd forintot is elérheti. Az 5000 milliárd forintos  induló érték a kormány által einstandolt nyugdíjalap 3000 milliárd forintos értékéhez viszonyítva nem nevezhető nagy összegnek. A különbség még annyi, hogy az Orbán-kormány által elvett 3000 milliárd értékű nyugdíjalapból semmi nem jutott a magyar embereknek, holott az ő vagyonuk volt.       

A lakossági vagyonalap tulajdonosa a 9,8 millió Magyarországon született magyar állampolgár lesz olyan módon, hogy minden magyar állampolgár kap 500 ezer forint értékű vagyonjegyet.  A lakossági vagyonalap vagyonjegyei a későbbiekben kidolgozásra kerülő szabályozás szerint szabadon értékesíthetők lesznek. 

Az már most elfogadott kikötés, hogy egy magyar állampolgár vagyonjegyek felvásárlásával felhalmozott vagyonalapban lévő tulajdonának értéke nem haladhatja meg az 50 millió forintot.


Egy négytagú család tulajdonába így 2 millió forint összegű vagyonjegy kerülhet.  A lakossági vagyonalapból értékesítésre kerülő vagyonelemek megvásárlásakor névértéken beszámíthatók a lakossági vagyonalap vagyonjegyei.


A lakossági vagyonalapba kerülnek a törvénytelenül szerzett és törvényes eljárással visszavett magánvagyonok, a korrupciós bírságok törlesztésére lefoglalt és elkobzott vagyonok, a csalással, túlszámlázásokkal, korrupcióval szerzett és bírósági eljárás során elkobzott vagyonok,  a számvevőszék vizsgálata és eljárása következtében elkobzott vagyonok, így például ingatlanok,  értéktárgyak, gépjárművek, készpénz, stb.

A lakossági vagyonalapba kerülnének azok a lefoglalt és elkobzott vagyonok is, melyek eredetét a vagyonosodási vizsgálat során nem tudták hitelt érdemlően bizonyítani. 


A lakossági vagyonalapba kerülnek az alapítványokba kiszervezett állami vagyon, közvagyon elemei   közül a közvetlen jövedelemtermelő képességgel nem bíró vagyonelemek.  Így kastélyok, állami földek, kikötők, üdülők, stb.  A lakossági vagyonalapba kerülne a magyar állam által vásárolt trieszti kikötő és a szlovéniai wellness-szállókomplexum és számos ilyen hazai, külföldi ingatlan illetve ezeket üzemeltető vállalkozás. 


A lakossági vagyonalapba kerülnek az építendő bérlakások melyekből befolyó bérleti díj a lakossági vagyonalap osztalékalapját gyarapíthatja. / Csupán a vadászati világkiállításra fordított 60 milliárd forintból 2000 új bérlakás épülhetett volna, melybe elsőként gyereküket egyedül nevelő, albérletben élő anyák költözhettek volna. /

A lakossági vagyonalap teljes körének meghatározására, a vagyonalap  kezelésének szabályozására, a tulajdonosok számára történő osztalékfizetés szabályainak kidolgozására az új kormány hivatalba lépését követően kerül sor.

2./  KÖZÖSSÉGI VAGYONALAP


A  közösségi  vagyonalapba tartoznának a stadionok, sportcsarnokok, sportpályák, sportlétesítmények, egyetemek és főiskolák ingatlanjai infrastruktúrával, felszereltséggel, oktatási célra használt állami létesítmények felszereltséggel, és számos olyan ingatlan, létesítmény, eszköz, berendezés, amely közösségi célokat szolgál.


A közösségi vagyonalapba kerülnének az állam által alapítványokba kiszervezett vagyonelemek.
A közösségi vagyonalap körének megállapítására, kezelésének szabályozására az új kormány hivatalba lépését követően kerül sor. 

3./ ÁLLAMI  VAGYONALAP


Állami vagyonalapba tartoznának a stratégiai szempontból fontos vagyonelemek, melyeket az állam illetve állami menedzsment működtet, melyek állami felügyelete szükséges.

Egyszerűbb megfogalmazás lehetne az, hogy az állami vagyonalapba tartozna minden olyan vagyon amelynek tulajdonosa az állam és amely nem került átadásra a közösségi illetve lakosság vagyonalap számára, melyek nem kerültek megnevezésre a közösségi illetve lakossági vagyonalap körében.                         


                                                                                                                                      
ÁLLAMI  SZÁMVEVŐSZÉK


Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata  a közpénzek felhasználásának,  a közvagyon kezelésének ellenőrzése. A Számvevőszék feladata a kormányváltást követően kiegészül, kibővül a korrupcióellenes tevékenységgel, amely szervezeti változásokat von maga után.

Az Állami Számvevőszék fontos szervezeti egysége lesz a korrupcióellenes tevékenységnek. A korrupció felszámolásában, visszaszorításában jelentős szerepet a kap a Számvevőszék három új igazgatósága.

Az Állami Számvevőszék közvetlen kapcsolatba kerül a kormányváltást követően létrehozandó Korrupcióellenes Hivatallal. A Korrupcióellenes Hivataltól érkező anyagok szakmai alapon történő átvizsgálása után  a Számvevőszék illetékes szervezeti egységeinél hozzák meg a döntést, hogy szükség van eljárás indítására, büntetés kiszabására vagy az ügy továbbítására más hatósághoz.

Az Állami Számvevőszék keretében létrejön az állami és uniós támogatások felhasználását ellenőrző és vizsgáló igazgatóság, létrejön a közbeszerzéseket, közpénzből finanszírozott beruházásokat vizsgáló, ellenőrző igazgatóság.

A harmadik új szervezeti egység a korrupcióellenes igazgatóság lesz, amely intézményi szinten, például kormányhivataloknál vizsgálja a korrupciós érintettséget, fertőzöttséget, azt, hogy érzékelhető-e  rendszerszintű korrupció jelenléte az állami hivatalokban, a közbeszerzési döntőbizottságokban.


KORRUPCIÓELLENES HIVATAL

A kormányváltást követően az egyik legfontosabb feladat a fejlődéstől a pénzt elszívó, elburjánzott, szinte mindent átszövő korrupció elleni fellépés intézményi hátterének megteremtése kell, hogy legyen. A korrupció elleni harc központi szervezete a KORRUPCIÓELLENES  HIVATAL lenne. A KORRUPCIÓELLENES  HIVATAL  élén az elnök állna miniszteri rangban. Erre a jelenlegi jelölt Hadházy Ákos.

A KH - KORRUPCIÓELLENES  HIVATAL - hozzáférne minden állami adathoz, amely a korrupciós érintettség vizsgálatához szükséges. Külön igazgatóság foglalkozna a közbeszerzések, az állami támogatások, az uniós támogatások, állami és uniós pénzekből finanszírozott beruházások /túlszámlázások/ korrupciós érintettségének vizsgálatával. 

A KORRUPCIÓELLENES HIVATAL - KH - egyik legfontosabb szervezeti egysége a Vagyonfelügyeleti Igazgatóság lenne. A Vagyonfelügyeleti Igazgatóság biztosítaná az eljárás alá vont és eljárás alá vonandó vagyonok esetében a vagyonfelügyeletet vagyonbiztosok kinevezésével.

A KH létrejöttét követően a már meglévő adatbázisokból dolgozna. A rendelkezésre álló adatbázisok közül valószínűen a legnagyobb és legrészletesebb a hivatal vezetésére jelölt Hadházy Ákos országgyűlési képviselő birtokában lévő adatbázis. A KH vásárolna a korrupciós érintettség felderítéséhez használható adatbázisokat, adatcsomagokat, így például az ÁTLÁTSZÓ birtokában lévő adatbázist és hírportálok birtokában lévő adatbázisokat, kisebb adatcsomagot. Ezek létrehozására jelentős időt, energiát munkát fordítottak. Egy ilyen adatbázisban lévő információk felkutatása, feldolgozása, rendszerezése a KH oldaláról nézve sokkal többe kerülne mint a kész adatbázisok megvásárlása.

A KH-hoz érkező korrupciót vagy csalást, törvénysértést, túlszámlázást, vesztegetést feltáró bejelentések mellett, a rendőrséghez, ügyészséghez, más hatósághoz, szervekhez érkező bejelentésekről is másolatot továbbítanának a hivatalhoz, mert az elemzéshez kapcsolódó adatokat itt lehet a legkönnyebben elérni.

A  KH feldolgozná az adatbázisokban lévő információkat, elvégezné a szükséges vizsgálatokat és hasonlóan elvégezni a vizsgálatokat, elemzéseket a hivatalhoz beérkező bejelentések és máshonnan továbbított bejelentések alapján is. A  KORRUPCIÓELLENES HIVATAL ezt követően a megállapításait a javasolt intézkedéssel együtt továbbítaná az erre alkalmasnak ítélt szervezethez, így a rendőrséghez, a számvevőszékhez, a területi ügyészséghez, a főügyészséghez vagy a különleges ügyész hivatalához. A KH olyan mértékben előkészített anyagot adna a nevezettek részére, amelyek alapján gyorsan és hatékonyan lefolytatható lenne az eljárás és sor kerülhetne a KH által javasolt illetve a nevezettek által törvényesnek látott intézkedésekre.

A KORRUPCIÓELLENES HIVATAL feladata az állam tulajdonában lévő adatokhoz való hozzáférés birtokában, a lefolytatott vizsgálatok ismeretében a korrupciós érintettség felderítése, megállapítása lenne. Ugyanakkor a KORRUPCIÓELLENES HIVATAL nem hozna döntést, csak javaslatot tenne eljárásra, intézkedésre, és jól előkészített anyagot továbbítana a döntésre, eljárásra jogosult szervekhez. Ez garantálná a törvényességet és a jogállami normák érvényesülését, ugyanakkor biztosítva a korrupció felderítését, a korrupció elleni hatékony fellépést.

KORRUPCIÓS BÍRSÁG

A korrupcióellenes  intézkedések egyik leggyakrabban alkalmazott eleme lenne a korrupciós bírság. A  KORRUPCIÓELLENES HIVATAL  minden közpénz, állami, önkormányzati és uniós pénz felhasználójától kérhetne tájékoztatást, kimutatást, jelentést a felhasználásról - legyen az támogatás, közpénzből finanszírozott beruházás, juttatás, közbeszerzés -  10 vagy 15 évre visszamenően. A teljesítés elmulasztása, hiányossága bírságolható. A felhasználás bizonylatolásának ellenőrzése során feltárt hiányosságok ugyancsak súlyos bírságot vonhatnak maguk után. A korrupciós bírság mértéke a nem a megjelölt célra használt közpénz esetében a összeg teljes mértékét is elérheti.

A korrupciós bírság bevezetésére lehetőséget nyújtó bírságolás új rendszerét és kultúráját az Orbán-kormány teremtette meg, így a korrupciós bírság bevezetésével nem járatlan, hanem kitaposott úton lehetne haladni. A korrupciós bírság kiterjedhetne a korrupció felderítését segítő kötelező adatszolgáltatásra, pontosabban annak elmulasztására, hiányosságára, a feltételezés szerint korrupcióval érintett támogatás, egyszerűbben pénz felhasználásának bizonylatolására illetve annak hiányosságaira, a felhasználás céljainak teljesítésére illetve nem teljesítésére és más hasonló jellegű tényezőkre.

Ami a bírságolás mértékét, a korrupciós bírság lehetséges mértékét illeti, ugyancsak az Orbán-kormány e körben alkalmazott gyakorlata lehet az irányadó. Amikor elindult a nemzeti trafikok működése és betiltották a kis boltokban a cigaretta és a dohánytermékek árusítását, akkor lépett hatályba az a rendelkezés, ami 500 millió forintot jelölt meg a bírság felső értékeként, amennyiben egy kisbolt akár egy doboz cigarettát eladna engedély nélkül. Ha a maximum ezer forint értékű egy doboz cigaretta engedély nélküli árusítása esetében a bírság felső határa 500 millió forintban lett megállapítva, akkor ebből kiindulva a korrupciós bírság felső határa 5 milliárd vagy inkább 50 milliárd forint is lehet.

Az ilyen bírságolás illetve ennek szabálya végigjárta az összes utat, a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság is rendben lévőnek találta, így ez ilyen szempontból sem támadható.

A KORRUPCIÓELLENES HIVATAL  tevékenysége bizonyos értelemben  adott időszakban felfutó, majd az adatbázisok, bejelentések jelentős részének feldolgozása után visszaeső szakaszt mutatna. A létszám tekintetében lenne egy főállású alkalmazottakból álló szegmens, lenne jelentős számú gazdasági képzettségű, könyvelési, számviteli  gyakorlattal rendelkező nyugdíjast foglalkoztató szegmens, és lenne  számos bedolgozót,  számvitelhez értő vállalkozást bevonó szegmens.

Lennének megyei igazgatóságok és területi részlegek. Becslések szerint  15 ezer milliárd forintról van szó a korrupciós érintettséget illetően, melynek átvizsgálása, felderítése nem kis munkát jelent.



BARANYAI-KORMÁNY - OKTATÁSPOLITIKA ALAPJAI


1./   Az egyre bonyolultabbá és összetettebbé váló világ megértéhez, a benne való eligazodáshoz, az érvényesüléshez egyre magasabb szintű, a kor igényeihez és követelményeihez igazodó tudás kell. Ezt a magyar oktatáspolitika sem hagyhatja figyelmen kívül, a magyar oktatás - melynek alapeleme  a lexikális ismeretek elsajátítása - sem térhet ki fejlődéshez való alkalmazkodás elől.

2./   A magyar oktatás még ott tart, hogy túl sok tudást akarnak átadni és nagyon kevés az alkalmazásra vonatkozó ismeret. Az oktatók nem számolnak az agy befogadóképességével valamint azzal, hogy az agy a sok lexikális információt ugyan befogadja, majd később  valahova hátra teszi vagy kilöki. A tanulótól rengeteg időt és energiát elvesz annak a lexikális ismeretnek az elsajátítása, amit az életében nem fog használni, az agya pedig egy idő után úgyis hátra tesz vagy kilöki. A jó arány az lenne, ha az alapismereteket, fő irányokat oktatnák és hozzá azt, hogy a technika mai szintjén, az internet segítségével hogyan lehet a részleteket könnyen és gyorsan elérni, hogy ezzel ne kelljen terhelni az agyat. A fejlett államokban már fontos szempont az  oktatásban, hogy az oktatandó ismeretek halmaza úgy álljon össze, hogy annak jelentős része hasznosítható legyen, másrészt a tudás megszerzésére fordított idő és energia értelmes és hasznos felhasználása is szempont legyen.

3./  Az oktatás terén a másik fontos és alkalmazandó szempont, a problémák megoldására felkészítő oktatás bevezetése és széleskörű alkalmazása. Az életben folyamatosan problémákkal szembesülünk, amiket meg kell oldanunk. Persze lehet ezt másképpen is nevezni, de valójában a napi tennivalóink, a munkánk során elvégzendő feladatok, mind valamilyen szintű kihívást jelentenek, vagyis problémát. A problémamegoldó oktatás lényege, hogy a diákot felkészíti az élete végéig jelentkező problémák rutinszerű megoldására, arra, hogy a kihívásokat stressz nélkül, rutinfeladatként kezelje. Felkészíti a sorrendiség, a fontosság elvének alkalmazására, az összefüggések rutinos keresésére, a viszonyításra, és mindarra, ami a problémamegoldáshoz szükséges. Ha az oktatás csupán arra szorítkozik, hogy a tanár elmondja azt a tananyagot ami az adott tanórára be van ütemezve, a diák pedig bemagolja vagy akár értelmezve elsajátítja, abból nem lesz problémamegoldásra való felkészítés.

A problémamegoldós oktatás már a középiskolában felkészítheti  a diákokat a problémák elsajátított módszer szerinti megoldására, így az életben ez rutinszerűen, az iskolában elsajátított módszerek rutinszerű alkalmazásával végezhető. Ezzel a képességgel, rutinnal felnőttként sokkal jobb teljesítmény érhető el.

A problémamegoldó oktatás mint egy kihívást, mint egy megoldandó problémát kezeli az adott óra tananyagát, azt a tanár és diákok közösen kitárgyalják, megbeszélik, meghatározzák, hogy mi annak lényege, mik az anyagban a fontosabb információk, mi az amit abból mindenképpen meg kell jegyezni és melyek azok a részinformációk, amelyek kevésbé fontosak, bármikor könnyen elérhetők, így annak agyban történő rögzítésére felesleges időt és energiát vesztegetni.