SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK
VAGYONALAPOK
A
Baranyai-kormány koncepciója szerint a jelenlegi helyett 3 új
vagyonalap jön létre.
1./ LAKOSSÁGI VAGYONALAP
A
lakossági vagyonalap a Magyarországon született magyar
állampolgárok közös tulajdona lesz. A lakossági vagyonalap
első
körben tervezett nagysága 5000 milliárd forint, amely az idők folyamán
növekedhet, akár a 10 ezer vagy 15 ezer milliárd forintot is elérheti.
Az 5000 milliárd forintos induló érték a kormány által
einstandolt nyugdíjalap 3000 milliárd forintos értékéhez viszonyítva
nem nevezhető nagy összegnek. A különbség még annyi, hogy az
Orbán-kormány által elvett 3000 milliárd értékű nyugdíjalapból semmi
nem jutott a magyar embereknek, holott az ő vagyonuk volt.
A
lakossági vagyonalap tulajdonosa a 9,8 millió Magyarországon született
magyar állampolgár lesz olyan módon, hogy minden magyar állampolgár
kap 500 ezer forint értékű vagyonjegyet. A lakossági
vagyonalap
vagyonjegyei a későbbiekben kidolgozásra kerülő szabályozás szerint
szabadon értékesíthetők lesznek.
Az már most elfogadott kikötés,
hogy egy magyar állampolgár vagyonjegyek felvásárlásával felhalmozott
vagyonalapban lévő tulajdonának értéke nem haladhatja meg az 50 millió
forintot.
Egy
négytagú család tulajdonába így 2 millió forint összegű vagyonjegy
kerülhet. A lakossági vagyonalapból értékesítésre kerülő
vagyonelemek megvásárlásakor névértéken beszámíthatók a lakossági
vagyonalap vagyonjegyei.
A
lakossági vagyonalapba kerülnek a törvénytelenül szerzett és törvényes
eljárással visszavett magánvagyonok, a korrupciós bírságok
törlesztésére lefoglalt és elkobzott vagyonok, a csalással,
túlszámlázásokkal, korrupcióval szerzett és bírósági eljárás során
elkobzott vagyonok, a számvevőszék vizsgálata és eljárása
következtében elkobzott vagyonok, így például ingatlanok,
értéktárgyak, gépjárművek, készpénz, stb.
A lakossági vagyonalapba
kerülnének azok a lefoglalt és elkobzott vagyonok is, melyek eredetét a
vagyonosodási vizsgálat során nem tudták hitelt érdemlően
bizonyítani.
A
lakossági vagyonalapba kerülnek az alapítványokba kiszervezett állami
vagyon, közvagyon elemei közül a közvetlen
jövedelemtermelő
képességgel nem bíró vagyonelemek. Így kastélyok, állami
földek,
kikötők, üdülők, stb. A lakossági vagyonalapba kerülne a
magyar
állam által vásárolt trieszti kikötő és a szlovéniai
wellness-szállókomplexum és számos ilyen hazai, külföldi ingatlan
illetve ezeket üzemeltető vállalkozás.
A
lakossági vagyonalapba kerülnek az építendő bérlakások melyekből
befolyó bérleti díj a lakossági vagyonalap osztalékalapját
gyarapíthatja. / Csupán a vadászati világkiállításra fordított 60
milliárd forintból 2000 új bérlakás épülhetett volna, melybe elsőként
gyereküket egyedül nevelő, albérletben élő anyák költözhettek volna. /
A
lakossági vagyonalap teljes körének meghatározására, a
vagyonalap
kezelésének szabályozására, a tulajdonosok számára történő
osztalékfizetés szabályainak kidolgozására az új kormány hivatalba
lépését követően kerül sor.
2./
KÖZÖSSÉGI VAGYONALAP
A
közösségi vagyonalapba tartoznának a stadionok,
sportcsarnokok,
sportpályák, sportlétesítmények, egyetemek és főiskolák ingatlanjai
infrastruktúrával, felszereltséggel, oktatási célra használt állami
létesítmények felszereltséggel, és számos olyan ingatlan, létesítmény,
eszköz, berendezés, amely közösségi célokat szolgál.
A közösségi vagyonalapba kerülnének az állam által
alapítványokba kiszervezett vagyonelemek. A
közösségi vagyonalap körének megállapítására, kezelésének
szabályozására az új kormány hivatalba lépését követően kerül
sor.
3./
ÁLLAMI VAGYONALAP
Állami
vagyonalapba tartoznának a stratégiai szempontból fontos vagyonelemek,
melyeket az állam illetve állami menedzsment működtet, melyek állami
felügyelete szükséges.
Egyszerűbb
megfogalmazás lehetne az, hogy az állami vagyonalapba tartozna minden
olyan vagyon amelynek tulajdonosa az állam és amely nem került átadásra
a közösségi illetve lakosság vagyonalap számára, melyek nem kerültek
megnevezésre a közösségi illetve lakossági vagyonalap
körében.
ÁLLAMI
SZÁMVEVŐSZÉK
Az
Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a
közpénzek
felhasználásának, a közvagyon kezelésének ellenőrzése. A
Számvevőszék feladata a kormányváltást követően kiegészül, kibővül a
korrupcióellenes tevékenységgel, amely szervezeti változásokat von maga
után.
Az
Állami Számvevőszék fontos szervezeti egysége lesz a korrupcióellenes
tevékenységnek. A korrupció felszámolásában, visszaszorításában
jelentős szerepet a kap a Számvevőszék három új igazgatósága.
Az
Állami Számvevőszék közvetlen kapcsolatba kerül a kormányváltást
követően létrehozandó Korrupcióellenes Hivatallal. A Korrupcióellenes
Hivataltól érkező anyagok szakmai alapon történő átvizsgálása
után
a Számvevőszék illetékes szervezeti egységeinél hozzák meg a döntést,
hogy szükség van eljárás indítására, büntetés kiszabására vagy az ügy
továbbítására más hatósághoz.
Az
Állami Számvevőszék keretében létrejön az állami és uniós támogatások
felhasználását ellenőrző és vizsgáló igazgatóság, létrejön a
közbeszerzéseket, közpénzből finanszírozott beruházásokat vizsgáló,
ellenőrző igazgatóság.
A
harmadik új szervezeti egység a korrupcióellenes igazgatóság lesz,
amely intézményi szinten, például kormányhivataloknál vizsgálja a
korrupciós érintettséget, fertőzöttséget, azt, hogy
érzékelhető-e
rendszerszintű korrupció jelenléte az állami hivatalokban, a
közbeszerzési döntőbizottságokban.
KORRUPCIÓELLENES
HIVATAL
A
kormányváltást követően az egyik legfontosabb feladat a fejlődéstől a
pénzt elszívó, elburjánzott, szinte mindent átszövő korrupció elleni
fellépés intézményi hátterének megteremtése kell, hogy legyen. A
korrupció elleni harc központi szervezete a KORRUPCIÓELLENES
HIVATAL lenne. A KORRUPCIÓELLENES HIVATAL élén az
elnök
állna miniszteri rangban. Erre a jelenlegi jelölt Hadházy Ákos.
A
KH - KORRUPCIÓELLENES HIVATAL - hozzáférne minden állami
adathoz,
amely a korrupciós érintettség vizsgálatához szükséges. Külön
igazgatóság foglalkozna a közbeszerzések, az állami támogatások, az
uniós támogatások, állami és uniós pénzekből finanszírozott beruházások
/túlszámlázások/ korrupciós érintettségének vizsgálatával.
A
KORRUPCIÓELLENES HIVATAL - KH - egyik legfontosabb szervezeti egysége a
Vagyonfelügyeleti Igazgatóság lenne. A Vagyonfelügyeleti Igazgatóság
biztosítaná az eljárás alá vont és eljárás alá vonandó vagyonok
esetében a vagyonfelügyeletet vagyonbiztosok kinevezésével.
A
KH létrejöttét követően a már meglévő adatbázisokból dolgozna. A
rendelkezésre álló adatbázisok közül valószínűen a legnagyobb és
legrészletesebb a hivatal vezetésére jelölt Hadházy Ákos országgyűlési
képviselő birtokában lévő adatbázis. A KH vásárolna a korrupciós
érintettség felderítéséhez használható adatbázisokat, adatcsomagokat,
így például az ÁTLÁTSZÓ birtokában lévő adatbázist és hírportálok
birtokában lévő adatbázisokat, kisebb adatcsomagot. Ezek létrehozására
jelentős időt, energiát munkát fordítottak. Egy ilyen adatbázisban lévő
információk felkutatása, feldolgozása, rendszerezése a KH oldaláról
nézve sokkal többe kerülne mint a kész adatbázisok megvásárlása.
A
KH-hoz érkező korrupciót vagy csalást, törvénysértést, túlszámlázást,
vesztegetést feltáró bejelentések mellett, a rendőrséghez,
ügyészséghez, más hatósághoz, szervekhez érkező bejelentésekről is
másolatot továbbítanának a hivatalhoz, mert az elemzéshez kapcsolódó
adatokat itt lehet a legkönnyebben elérni.
A
KH feldolgozná az adatbázisokban lévő információkat, elvégezné a
szükséges vizsgálatokat és hasonlóan elvégezni a vizsgálatokat,
elemzéseket a hivatalhoz beérkező bejelentések és máshonnan továbbított
bejelentések alapján is. A KORRUPCIÓELLENES HIVATAL ezt
követően
a megállapításait a javasolt intézkedéssel együtt továbbítaná az erre
alkalmasnak ítélt szervezethez, így a rendőrséghez, a számvevőszékhez,
a területi ügyészséghez, a főügyészséghez vagy a különleges ügyész
hivatalához. A KH olyan mértékben előkészített anyagot adna a
nevezettek részére, amelyek alapján gyorsan és hatékonyan lefolytatható
lenne az eljárás és sor kerülhetne a KH által javasolt illetve a
nevezettek által törvényesnek látott intézkedésekre.
A
KORRUPCIÓELLENES HIVATAL feladata az állam tulajdonában lévő adatokhoz
való hozzáférés birtokában, a lefolytatott vizsgálatok ismeretében a
korrupciós érintettség felderítése, megállapítása lenne. Ugyanakkor a
KORRUPCIÓELLENES HIVATAL nem hozna döntést, csak javaslatot tenne
eljárásra, intézkedésre, és jól előkészített anyagot továbbítana a
döntésre, eljárásra jogosult szervekhez. Ez garantálná a törvényességet
és a jogállami normák érvényesülését, ugyanakkor biztosítva a korrupció
felderítését, a korrupció elleni hatékony fellépést.
KORRUPCIÓS
BÍRSÁG
A
korrupcióellenes intézkedések egyik leggyakrabban alkalmazott
eleme lenne a korrupciós bírság. A KORRUPCIÓELLENES
HIVATAL
minden közpénz, állami, önkormányzati és uniós pénz felhasználójától
kérhetne tájékoztatást, kimutatást, jelentést a felhasználásról -
legyen az támogatás, közpénzből finanszírozott beruházás, juttatás,
közbeszerzés - 10 vagy 15 évre visszamenően. A teljesítés
elmulasztása, hiányossága bírságolható. A felhasználás
bizonylatolásának ellenőrzése során feltárt hiányosságok ugyancsak
súlyos bírságot vonhatnak maguk után. A korrupciós bírság mértéke a nem
a megjelölt célra használt közpénz esetében a összeg teljes mértékét is
elérheti.
A
korrupciós bírság bevezetésére lehetőséget nyújtó bírságolás új
rendszerét és kultúráját az Orbán-kormány teremtette meg, így a
korrupciós bírság bevezetésével nem járatlan, hanem kitaposott úton
lehetne haladni. A korrupciós bírság kiterjedhetne a korrupció
felderítését segítő kötelező adatszolgáltatásra, pontosabban annak
elmulasztására, hiányosságára, a feltételezés szerint korrupcióval
érintett támogatás, egyszerűbben pénz felhasználásának bizonylatolására
illetve annak hiányosságaira, a felhasználás céljainak teljesítésére
illetve nem teljesítésére és más hasonló jellegű tényezőkre.
Ami
a bírságolás mértékét, a korrupciós bírság lehetséges mértékét illeti,
ugyancsak az Orbán-kormány e körben alkalmazott gyakorlata lehet az
irányadó. Amikor elindult a nemzeti trafikok működése és betiltották a
kis boltokban a cigaretta és a dohánytermékek árusítását, akkor lépett
hatályba az a rendelkezés, ami 500 millió forintot jelölt meg a bírság
felső értékeként, amennyiben egy kisbolt akár egy doboz cigarettát
eladna engedély nélkül. Ha a maximum ezer forint értékű egy doboz
cigaretta engedély nélküli árusítása esetében a bírság felső határa 500
millió forintban lett megállapítva, akkor ebből kiindulva a korrupciós
bírság felső határa 5 milliárd vagy inkább 50 milliárd forint is lehet.
Az
ilyen bírságolás illetve ennek szabálya végigjárta az összes utat, a
köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság is rendben lévőnek találta,
így ez ilyen szempontból sem támadható.
A
KORRUPCIÓELLENES HIVATAL tevékenysége bizonyos
értelemben
adott időszakban felfutó, majd az adatbázisok, bejelentések jelentős
részének feldolgozása után visszaeső szakaszt mutatna. A létszám
tekintetében lenne egy főállású alkalmazottakból álló szegmens, lenne
jelentős számú gazdasági képzettségű, könyvelési, számviteli
gyakorlattal rendelkező nyugdíjast foglalkoztató szegmens, és
lenne számos bedolgozót, számvitelhez értő
vállalkozást
bevonó szegmens.
Lennének
megyei igazgatóságok és területi részlegek. Becslések szerint
15
ezer milliárd forintról van szó a korrupciós érintettséget illetően,
melynek átvizsgálása, felderítése nem kis munkát jelent.
BARANYAI-KORMÁNY - OKTATÁSPOLITIKA ALAPJAI
1./
Az egyre bonyolultabbá és összetettebbé váló világ megértéhez, a benne
való eligazodáshoz, az érvényesüléshez egyre magasabb szintű, a kor
igényeihez és követelményeihez igazodó tudás kell. Ezt a magyar
oktatáspolitika sem hagyhatja figyelmen kívül, a magyar oktatás -
melynek alapeleme a lexikális ismeretek elsajátítása - sem
térhet
ki fejlődéshez való alkalmazkodás elől.
2./
A magyar oktatás még ott tart, hogy túl sok tudást akarnak átadni és
nagyon kevés az alkalmazásra vonatkozó ismeret. Az oktatók nem
számolnak az agy befogadóképességével valamint azzal, hogy az agy a sok
lexikális információt ugyan befogadja, majd később valahova
hátra
teszi vagy kilöki. A tanulótól rengeteg időt és energiát elvesz annak a
lexikális ismeretnek az elsajátítása, amit az életében nem fog
használni, az agya pedig egy idő után úgyis hátra tesz vagy kilöki. A
jó arány az lenne, ha az alapismereteket, fő irányokat oktatnák és
hozzá azt, hogy a technika mai szintjén, az internet segítségével
hogyan lehet a részleteket könnyen és gyorsan elérni, hogy ezzel ne
kelljen terhelni az agyat. A fejlett államokban már fontos szempont
az oktatásban, hogy az oktatandó ismeretek halmaza úgy álljon
össze, hogy annak jelentős része hasznosítható legyen, másrészt a tudás
megszerzésére fordított idő és energia értelmes és hasznos
felhasználása is szempont legyen.
3./
Az oktatás terén a másik fontos és alkalmazandó szempont, a problémák
megoldására felkészítő oktatás bevezetése és széleskörű alkalmazása. Az
életben folyamatosan problémákkal szembesülünk, amiket meg kell
oldanunk. Persze lehet ezt másképpen is nevezni, de valójában a napi
tennivalóink, a munkánk során elvégzendő feladatok, mind valamilyen
szintű kihívást jelentenek, vagyis problémát. A problémamegoldó oktatás
lényege, hogy a diákot felkészíti az élete végéig jelentkező problémák
rutinszerű megoldására, arra, hogy a kihívásokat stressz nélkül,
rutinfeladatként kezelje. Felkészíti a sorrendiség, a fontosság elvének
alkalmazására, az összefüggések rutinos keresésére, a viszonyításra, és
mindarra, ami a problémamegoldáshoz szükséges. Ha az oktatás csupán
arra szorítkozik, hogy a tanár elmondja azt a tananyagot ami az adott
tanórára be van ütemezve, a diák pedig bemagolja vagy akár értelmezve
elsajátítja, abból nem lesz problémamegoldásra való felkészítés.
A
problémamegoldós oktatás már a középiskolában felkészítheti a
diákokat a problémák elsajátított módszer szerinti megoldására, így az
életben ez rutinszerűen, az iskolában elsajátított módszerek rutinszerű
alkalmazásával végezhető. Ezzel a képességgel, rutinnal felnőttként
sokkal jobb teljesítmény érhető el.
A
problémamegoldó oktatás mint egy kihívást, mint egy megoldandó
problémát kezeli az adott óra tananyagát, azt a tanár és diákok közösen
kitárgyalják, megbeszélik, meghatározzák, hogy mi annak lényege, mik az
anyagban a fontosabb információk, mi az amit abból mindenképpen meg
kell jegyezni és melyek azok a részinformációk, amelyek kevésbé
fontosak, bármikor könnyen elérhetők, így annak agyban történő
rögzítésére felesleges időt és energiát vesztegetni.